Az Igazságügyi minisztérium és a MOKK minden évben közzéteszi az éves fmh statisztikát. Érdemes benne elmerülnünk kicsit, csak hogy érezzük ennek a léptékét.

Nézzük meg hogy alakult a 2023-as év fmh fronton.

(A statisztika elérhető: https://igazsagugyistatisztika.kormany.hu/fizetesi-meghagyasos-statisztika-2023)

2023-ban 419.546 db fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztettek elő. Ebből 414.748 db volt elektronikus benyújtás, 4.798 db pedig papír alapú. Vagyis 98,85%-ban elektronikusan nyújtják be a Jogosultak a kérelmeket. Ez annyiban nem meglepő, hogy zömében követeléskezelők, illetve önkormányzatok és különböző cégek, vállalkozások indítanak nagyszámban fizetési meghagyásos eljárást, és ők elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek (mindössze 13.183 esetben volt a jogosult természetes személy).

2023-ban 429.964 db fmh-t bocsátottak ki. Ne tévesszen meg senkit, hogy ennél kevesebb kérelem érkezett be. Minden év december 24. és január 1. között az ítélkezési szünet alatt az fmh rendszer karbantartás alatt áll, azonban kérelmeket fogad. Továbbá mivel az ítélkezési szünet alatt a határidők nem telnek, így sok esetben a karácsony előtti héten betóduló kérelmek, már csak a következő év elején kerülnek elbírálásra.

A 429.964 db kibocsátott fizetési meghagyás 2,26%-a, vagyis 9.468 db esetén a követelés meghaladta a 3 millió forintot. Vagyis közel 10.000 esetben döntöttek az fmh mellett a peres eljárással szemben.

A kibocsátott fizetési meghagyások 85,82%-a jogerőre emelkedett (368.993 db). 6,12%-a alakult perré ellentmondás kapcsán (26.303 db).

2023-ban 315.646 db végrehajtási lapot állítottak ki a közjegyzők jogerős fizetési meghagyás alapján.

Összehasonlításképp nézzünk néhány ügyszám adatot a bíróságról:

https://birosag.hu/ugyforgalmi-adatok/birosagi-ugyforgalom-2023-eves-adatai

https://birosag.hu/ugyforgalmi-adatok/reszletes-elemzes-2023-evi-birosagi-ugyforgalomrol

A magyar bíróságokra elsőfokon (Járásbíróság és Törvényszék) összesen 235.226 db ügy érkezett. Szemben a 419.546 db fmh üggyel. Nem titkoltan a jogalkotó szándéka a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzőkre „telepítésével” az volt, hogy tehermentesítse – a még így is – túlterhelt bírósági rendszert. A fenti adatokból látszik, hogy a bíróságok megbénulnának, ha még ezt a közel félmillió ügyet is megkapnák a nyakukba évente. Még nagyobb a kontraszt, ha kifejezetten tovább szűkítjük a kört, hiszen a 235 ezres ügyszámban minden ügyszak megtalálható, vagyis polgári, büntető és közigazgatási ügyek is.

Elsőfokon 112.985 db polgári ügy érkezett a bíróságokra, vagyis nagyságrendileg negyed annyi, mint ahány fmh kérelmet benyújtottak. Tartsuk azonban szem előtt, hogy ebben minden polgári ügy benne van, nem csupán a követelés behajtásával kapcsolatos ügyek. Mivel a közzétett statisztika sajnos további bontást nem tartalmaz, így nem tudok pontos adatokkal szolgálni.

Még mielőtt az a vád érne, hogy miért nem számolom ide a bíróságra érkező nemperes eljárásokat is, hiszen nemperest csak nemperessel lehet érdemben összevetni, nos azért, mert a követelések behajtása iránt indult perek minden esetben perek, még ha az alperes (Adós) passzivitása miatt ún. bírósági meghagyás is lesz belőle.

Továbbá mivel a közölt statisztika nem tér ki külön a bírósági végrehajtási eljárásokra sem, így nem tudom összevetni az fmh végrehajtások számát a bíróság által elrendelt végrehajtásokkal sem.

Minden esetre véleményem szerint remekül kitűnik, hogy a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe adása (2010. július 01.) jelentős mértékben csökkentette a bíróságok ügyterhét, továbbá jelentősen lecsökkentette a pénzkövetelések érvényesítésének átfutási idejét.

Illusztráció: pexels.com