Hogyan kell kitölteni a fizetési meghagyás végrehajtása iránti kérelmet? A mai cikkben kiderül.

Miután jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás, a jogosulton múlik kéri-e, és ha igen mikor, a végrehajtás elrendelését. Az fmh jogerőre emelkedéséről hivatalos levélben kap a jogosult értesítést, hiszen ezzel a fizetési meghagyásos „szakasz” le is zárul. A küldeményben benne lesz az ún. jogerőt megállapító végzés, továbbá a kibocsátott fizetési meghagyás. Erre a kettőre lesz szükségünk, hogy egyszerűen és könnyedén ki tudjuk tölteni a végrehajtási kérelmet.

A formanyomtatványt az alábbi linkről tudjuk letölteni:

https://mokk.hu/fizetesi-meghagyas-vegrehajtasanak-elrendelese-iranti-kerelem-es-kitoltesi-utmutato/

Onnan tudjuk, hogy jó nyomtatványt sikerült letöltenünk, hogy rettentően piros. 😊

Elsőre fel fog tűnni, hogy a kérelem nagyon hasonlít az fmh kibocsátása iránti kérelemre. Az adattartalma is szinte azonos, legalább is ami az első pontokat illeti. Na de menjünk szépen sorjában.

Az 1. pontban kell a közjegyzőt feltüntetni, akihez benyújtjuk majd. Fontos, hogy csak és kizárólag annál a közjegyzőnél tudjuk benyújtani, akinél az fmh-t is kezdeményeztük, ugyanis ő jogosult a végrehajtást elrendelni (Megjegyzem, ugyan kötelezőnek hozza a nyomtatvány, ha üresen hagyjuk sem fog nagy baj történni.).

A 2. pontban kell a végrehajtást kérő adatait feltüntetni, aki ugye az fmh-ban a jogosult volt (most ne menjünk bele egyenlőre az engedményezésbe és a különböző jogutódlási lehetőségekbe). Kötelező a személytípus kód (1 – természetes személy), a név, a lakóhely, az anyja neve (anyja születési neve), születési hely és idő. A 3. pontot csak akkor töltjük, ha van képviselőnk, esetleg mi magunk vagyunk azok (pl.: társasház jogosult esetén a közös képviselő).

A 4. pontba kerül az adósunk (korábban kötelezett) adatai. Fontos, hogy itt már eltér a kötelező adatok köre az fmh-hoz képest. Természetes személy adós esetén kötelező a személytípus (lásd fentebb), az adós neve, címe, anyja neve, születési helye és ideje. Ha az adósunk cég, vagy egyéb szervezet, akkor az elnevezése, székhelye, adószáma és nyilvántartási száma (pl.: cégjegyzékszám) is kötelező.

A 4. pontot csak akkor kell töltenünk, ha az adósnak van törvényes képviselője (pl.: kft. esetén az ügyvezető, kiskorú adósnál valamelyik szülő, stb.), egyéb esetben nem kell tölteni.

A 6. pontban feltüntethetjük a végrehajtást kérő bankszámlaszámát. Nem kötelező tölteni, hiszen a végrehajtó úgy is megkérdezi majd, hogy hová kérjük utalni a végrehajtásból befolyt összeget.

A 7. pont már kötelező. Teljes körűen kell kitölteni. A fizetési meghagyás ügyszáma megtalálható a kibocsátott fizetési meghagyáson (az első oldalán kiemelve, a további oldalakon a lapok tetején). Kell az fmh-t kibocsátó közjegyző neve és a székhelyéből a város. Erre azért van szükség, hogy már a kérelemből megállapítható legyen, jó közjegyzőhöz (illetve illetékes közjegyzőhöz) nyújtottuk-e be a kérelmet. Meg kell adnunk továbbá a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének a napját. Ez lesz benne a már említett jogerőt megállapító végzésben. Szép nagy betűkkel (pl.: 2024/09/20.)

Azt is szükséges jelölni, hogy a fizetési meghagyás kézbesítési fikció alapján emelkedett-e jogerőre vagy sem. Ez is kiderül a jogerőt megállapító végzésből. A végrehajtási kérelmen pedig úgy tudjuk jelölni, hogy ahová a jogerő dátumát beírtuk, a mellette lévő négyzetbe teszünk egy X-et. (A fizetési meghagyás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 137. §-ának (2) bekezdése szerinti kézbesítési fikció alapján emelkedett jogerőre.)

Egy kis segítség, hogy honnan is tudjuk eldönteni, hogy ún. fikciós-e a jogerős fmh, vagy sem. A jogerősítő végzés NEM FIKCIÓS estében az alábbi szöveget tartalmazza:

A jogerő dátuma: év/hónap/nap

A közjegyző megállapítja, hogy a ÜGYSZÁM számon kibocsátott fizetési meghagyás „A jogerő dátuma” mezőben megjelölt naptól jogerős és végrehajtható.

Ha kézbesítési FIKCIÓ alapján emelkedett jogerőre, akkor:

A jogerő dátuma: év/hónap/nap

A közjegyző megállapítja, hogy a ÜGYSZÁM számon kibocsátott fizetési meghagyás „A jogerő dátuma” mezőben megjelölt naptól jogerős és végrehajtható.

A közjegyző tájékoztatja a jogosultat, hogy a kötelezett (adós) a kézbesítési fikcióra tekintettel jogerőssé vált fizetési meghagyással szemben a végrehajtási lap kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt ellentmondással élhet. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást megszünteti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli (Fmhtv. 32. §). Ha a jogosult a végrehajtási eljárás megindítása előtt a végrehajtótól a Vht. 31/D. §-a alapján kéri, hogy a jogerős fizetési meghagyást a kötelezettnek kézbesítse, a kötelezett az ellentmondási jogát az eredményes végrehajtói kézbesítéstől számított tizenöt napig gyakorolhatja [Fmhtv. 33. §].

A végrehajtási kérelem 8. pontjában kell feltüntetnünk a követelésünket. Ide azonban már elégséges az összege, az alapul szolgáló jogviszony, és az érvényesített jog megadása. Ez mind megtalálható a fizetési meghagyásban. A 9. pontban a járulékokat is a fizetési meghagyásból kell átvennünk. A 10. pontban pedig azokat az eljárási költségeket kell feltüntetni, amelyeket a fizetési meghagyás is tartalmaz.

Fontos, hogy a végrehajtást kérő dönti el, mekkora követelésre kéri a végrehajtást. Ez alatt azt értem, hogy a fizetési meghagyásban szereplő főkövetelések, járulékok és eljárási költségek a maximumot jelentik, vagyis azoknál többet ne, de kevesebbet követelhet.

A 11. pontban kell feltüntetnünk az adóstársak nevét, és jelölnünk hogy folyik-e ellenük már végrehajtást. A másik két opció nem kötelező, csak speciális esetekben van jelentőségük. Ezt a pontot akkor kell töltenünk, ha több kötelezett ellen kértük kibocsátani a fizetési meghagyást és azok rendre jogerőre emelkedtek. Fontos, hogy annyi végrehajtási kérelmet kell előterjesztenünk, ahány adósunk van. Egy eljárásban nem lehet mind, vagy több ellen megindítani a végrehajtást. Azonban az fontos, hogy az egyes kérelmekben mindig fel legyenek tüntetve az adóstársak is. Ennek azért van jelentősége, mert a végrehajtó(k)nak látniuk kell kik ellen folyik még eljárás ugyan ezen követelés érvényesítése iránt, így előzhető meg, hogy jogosulatlanul szedjen be összegeket, ha a követelés már megtérült.

A 12. pontban azt kell eldöntenünk, hogy az adós milyen vagyonára foganatosítson végrehajtást a végrehajtó. A pont kitöltése kötelező! Ennek eleget tudunk tenni azzal, hogy X-et teszünk az „A végrehajtást kérő az adós bárhol fellelhető vagyona tekintetében kéri a végrehajtást” szövegrész mellé. Ez akkor a legjobb ha nem ismerjük milyen vagyona van az adósnak (általában ez a helyzet). Ettől függetlenül, ha tudunk valamit a vagyonáról, azt nyugodtan fel tudjuk tüntetni, azzal segítjük a végrehajtó munkáját, egyben hogy hamarabb megtérüljön a követelésünk. Fontos azonban, hogy ha nem jelöljük azt, hogy bárhol fellelhető vagyon tekintetében kérjük a végrehajtást, és csak pl.: egy autót írunk be a vagyontárgyakhoz, akkor a követelés összegétől függetlenül csak és kizárólag az autót fogja végrehajtás alá vonni a végrehajtó, az adós más vagyonát nem!

A 13. pontban rendelkezünk a végrehajtás „terjedelméről”. Kitöltése szintén kötelező. Mint láthatjuk három lehetőség közül választhatunk. Ha nem ismerjük az adós vagyoni viszonyait, és már az előző pontban is csak a bárhol fellelhetőt X-eltük, akkor itt az első opciót válasszuk és készen is vagyunk. A második két opció előfeltétele azonban, hogy a szükséges adatokat az előző pontban fel is tüntessük. Tehát ha elsődlegesen az adós fizetési számlájáról szeretnénk a követelést behajtatni (inkasszó), akkor meg kell adnunk a számlaszámát, stb. Ha elsődlegesen a fizetéséből szeretnénk hogy levonásra kerüljön, akkor a munkáltatót kell feltüntetnünk az előző pontban.

Korábbi cikkben már írtam a végrehajtás fokozatosságáról és hogy milyen sorrendben halad a végrehajtó. Így attól függetlenül, hogy egyrészt nem ismerjük az adós ilyen adatait, a végrehajtó elsődlegesen úgy is inkasszál és a munkabérből tilt. Így a 12. és 13. pont kitöltése megoldható két kicsike X-el is.

A 14. pontban lehet feltüntetni a végrehajtási kérelem előterjesztésével felmerült költségeket. Ide a végrehajtási kérelem előterjesztésének díját mindenképp írjuk be (kód 12. összeg: főkövetelés 1.%-a, min. 8.000,- Ft, max. 150.000,- Ft). Fontos, hogy amit már a fizetési meghagyásban érvényesíteni kértünk azt ne ide, hanem a 10. pontba tüntessük fel. Azt is tartsuk szem előtt, hogy csak kifejezetten a végrehajtással összefüggésben felmerült költségeket tudjuk érvényesíteni.

A végrehajtó a saját díját törvény szerint is be fogja hajtani az adóson, azt nem kell feltüntetnünk a kérelmen, már csak azért sem, mert nem tudjuk mennyi lesz az eljárás befejezésekor az összes költség.

A 15. pont nem kötelező, ide lehet azonban pl.: a végrehajtónak adni instrukciókat, mondjuk hogy ingatlan végrehajtást csak külön a kérelmünkre folytasson, illetve hogy nem kérünk helyszíni eljárást, stb.

A 16. pontban különböző nyilatkozatokat tudunk előterjeszteni, az adott ügy dönti el szükséges jelölni vagy sem. Az esetek 99%-ban semmit sem szükséges itt jelölni. Egy nyilatkozatot azonban szeretnék kiemelni, mert ez problémákat szokott okozni. A 7. lehetőség így szól: „A végrehajtást kérő kéri, hogy a végrehajtási lapot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz továbbítsák.” Ez teljesen ésszerű, hiszen biztosak lehetünk benne, hogy olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb is lesz a végrehajtás, ha egy Sopronban ingatlannal rendelkező, de Gyulán élő adóst nem egy gyulai végrehajtó próbál „utolérni”, hanem egy soproni, ha mi kifejezetten abból az ingatlanból szeretnénk a követelésünket kielégíteni (mert pl.: más vagyona, munkája, nincs az adósnak). Azonban ezt csak akkor tudjuk kérni, ha az adós ilyen vagyonát fel is tüntettük a kérelem 12. pontjában. Alap esetben az adós lakhelye szerinti végrehajtó kerül kiszignálásra a végrehajtás elrendelését követően. Így ennek a rendelkezésnek akkor van relevanciája, ha vagy csak és kizárólag egy bizonyos vagyontárgyra szeretnénk végrehajtást vezetni, és annak a helye eltér az adós lakhelyétől, vagy tudunk egy olyan vagyontárgyról, melyből biztosan (vagy legalább is nagy valószínűséggel) meg tud térülni a követelésünk és helye eltér az adós lakhelyétől. A fizetési számlára és a munkabérre vezetett végrehajtás szempontjából nincs jelentősége a végrehajtó „elhelyezkedésének’”, hiszen ezek elektronikusan történnek.

Mint ahogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem esetében is, a kérelem végén szükséges a végrehajtást kérő aláírása, továbbá kettő tanú is, névvel m, címmel, aláírással, akik azt tanúsítják, hogy a kérelmező a dokumentumot előtte írták alá.

Az eljárási díjat, mint az fmh esetén is, csekken tudjuk rendezni, melynek eredeti feladóvevényét a kérelemhez kell csatolnunk.

A cikk a 2024.09.30. napján hatályos kérelem alapján készült.

Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, vagy kérdésed van, írj a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre, vagy a blog facebook oldalán, esetleg itt a hozzászólásoknál.