A végrehajtások során, különösen jogszabályi szinten számos fogalommal találkozunk, melyek jelentése sokszor nem egyértelmű. Azért fontos ezek jelentésének tisztázása, hogy tudjuk kire vonatkozik az adott szabály, illetve kihez kell fordulnunk az esetleges jogorvoslatainkkal, kifogásainkkal.

A teljesség igénye nélkül, igyekeztem összeszedni azokat a kifejezéseket, fogalmakat, melyek gyakorta előfordulnak és tapasztalatom szerint problémát jelent az értelmezésük.

Fontos például megkülönböztetnünk a kifogást és a jogorvoslatot. A jogorvoslat kifejezés lényegében a teljes jogrendszert, minden jogágat átható kifejezés, amely egy adott döntéssel szemben jelenthet orvoslást. Ezeket a jogorvoslatokat rendszerint jól körülhatárolt, leszabályozott módon kell előterjeszteni, továbbá számos esetben valamilyen díj megfizetése, jellemzően illeték, megfizetése is szükséges. Ilyen a legtöbb esetben az ún. fellebbezés. Fontos azonban, hogy önmagában az, hogy nem értünk egyet az adott döntéssel, nem ad alapot a fellebbezésre, a jogorvoslat igénybevételére. Ennek a jogintézménynek a lényege, hogy a döntést azért vitatjuk, mert a döntést hozó szerv, valamilyen jogi, értelmezési hibát vétett, félreértett, rosszul értelmezett jogszabályt, stb. Jogorvoslat lehet rendes, vagy rendkívüli. A rendes jogorvoslat pl.: a már említett fellebbezés, mely rendszerint az adott döntés, határozat, végzés jogerőre emelkedését, véglegessé válását megelőzően lehet benyújtani. A rendkívüli jogorvoslat a már jogerőre emelkedett határozatok ellen ad lehetőséget a vitatásra, jellemzően jogi alapú vitatásra, ezek a legszűkebben alkalmazható, és rendkívül szabályozott jogorvoslatok.

A kifogás lényegét tekintve a fellebbezéshez áll a legközelebb, azonban kifejezetten a végrehajtási eljárás során, a végrehajtó valamely intézkedése ellen jelent „jogorvoslatot”. Fontos, hogy díjköteles (akárcsak a fellebbezés), és alappal akkor alkalmazható, ha a végrehajtó valamilyen törvénysértést követett el a végrehajtás foganatosítása során.

Végrehajtási jognál maradva, a valamilyen jogorvoslati lehetőséggel kívánunk élni, meg kell különböztetnünk a végrehajtást elrendelő, és végrehajtást foganatosító bíróságot. Ne tévesszen meg senkit, a végrehajtás tényleges foganatosítója mindig az önálló bírósági végrehajtó, tehát ő fogja keresni az adóst, ő fog lefoglalni, stb., nem a bíró. Elsőre a különbségtétel egyértelműnek tűnhet, de sok esetben megzavarja a laikusokat, hiszen a bíróság az bíróság. Azonban nem minden esetben esik egybe ez a két bíróság. A végrehajtást elrendelő bíróság ugye mindig az a bíróság (vagy közjegyző) aki kiállítja a végrehajtási lapot, vagy a végrehajtási záradékot. A végrehajtást foganatosító bíróság mindig az a bíróság, akinek az illetékességi területén (mivel járásbíróságokról beszélünk, így ez az adott járás területének felel meg) az önálló bírósági végrehajtó tevékenykedik. Tehát előfordulhat, hogy mind a két bíróság ugyan az, de az is, hogy akár az ország két végén lévő bíróság. A végrehajtás foganatosításának helye elsődlegesen az adós lakhelye, tartózkodási helye, vagy akár a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye, ami jellemzően valamilyen ingatlan.

Végrehajtási lap és záradék megnevezés sem csak stilisztikai eszköz. Végrehajtási lapot valamilyen végrehajtható határozat alapján állítanak ki. Végrehajtási záradékkal pedig valamilyen okirat látható el. Ennek legjellegzetesebb példája, a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása. Technikailag nem nagy különbség van a kettő között, mind a kettő egy általában többoldalas formanyomtatvány. Azonban alapjaiban már teljesen más a helyzet, hiszen más vitatni egy határozatot, mint egy okiratot, na de erről majd később.

Sokszor kerül összekeverésre a végrehajtandó és a végrehajtható okirat is. A Vht. egyértelműen rögzíti, hogy mik a végrehajtható okiratok (Vht. 10.§). Lényegében van a végrehajtási lap és a végrehajtási záradék, amiket az előzőekben különböztettünk meg. Tehát a végrehajtható okirat az az a dokumentum, amit a bíróság vagy a közjegyző állít ki határozat, vagy okirat alapján. Amely határozat vagy okirat alapján rendelik el a végrehajtást, az a végrehajtandó okirat. Azért tartottam fontosnak ennek kiemelését, mert számos végrehajtási záradék törlése iránti kérelem során teljesen alaptalan és lényegében megfoghatatlan indokokra hivatkoznak az adósok – sajnos sokszor az őket képviselő ügyvédek is – amelyekből kitűnik, hogy teljesen összekeverik a végrehajtandó és végrehajtható okiratokat, így kérelmük alapjában véve is elbírálásra alkalmatlan és nem jár sikerrel, még akár abban az esetben sem, amikor lenne alapja a végrehajtás megszüntetésének.

A Vht. külön nem említi a közjegyzőt minden olyan szakaszánál, amikor a közjegyző is jogosult eljárni, mint végrehajtást elrendelő bíróság. Erről egy külön szakasz, a 31/E. § szakasz rendelkezik. Így minden esetben nézzétek meg, mielőtt beadványt adtok be a közjegyzőhöz, különösen, ha díjköteles a beadvány, mint pl.: a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem. Nagyon nagyon fontos, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság mindig bíróság, mégpedig járásbíróság, sosem a közjegyző.

Remélem sikerült néhány dolgot tisztázni ebben a bejegyzésben. Amennyiben találkoztok olyan fogalmakkal – főleg jogi – amit nem értetek egyértelműen a kommentekben kérdezzetek, vagy írjatok a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre és legjobb tudásom szerint a lehető legérthetőbben megpróbálom elmagyarázni.