Ahogy mondani szokták a nagy amerikai üzletemberek, csak pénzből lehet több pénzt csinálni. Ez kicsit kiferdítve, de igaz a követelések behajtására is, hiszen különféle díjakat kell megelőlegeznünk ahhoz, hogy végül hozzájussunk követelésünkhöz. Na de csak szépen sorjában.

Az fmh eljárás, mint korábban írtam, kérelemre indul (papír alapon, vagy elektronikusan benyújtva – ezekről részletesen szintén később). Gyakorlatilag egy formanyomtatványt kell hozzá kitölteni, mely megtalálható a Magyar Országos Közjegyző Kamara (MOKK) honlapján (https://mokk.hu/kerelmek-urlapok/papiralapu-kerelmek-urlapok/), a kérelmek, űrlapok menüpont alatt, illetve bármelyik közjegyző szívesen ad nekünk. A formanyomtatvány elnevezése: Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem.

Ha kitöltöttük a formanyomtatványt (Jogosult és Kötelezett adatai, a követelés adatai, járulékok, költségek stb…) és megfizettük az eljárási díjat – természetes személyként a legegyszerűbb a közjegyzőtől kapott csekken, de figyelem, az eredeti feladóvevény kell a kérelem benyújtásához – a közjegyző elveszi tőlünk és elindítja az eljárást. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus fizetési meghagyásos rendszerben (fmh.mokk.hu) rögzíti a kis formanyomtatványunk adatait, meg hogy megfizettük a díjat – erről kapunk is majd a MOKK-tól egy számviteli bizonylatot -. Ha a kérelmünkkel minden rendben van – vagyis minden kötelezően kitöltendő rész megvan – a közjegyző kibocsájtja a fizetési meghagyást. Ez azt jelenti, hogy a benyújtott kérelmünkkel azonos adattartammal, meg kisebb ipari mennyiségű tájékoztatóval megspékelt egyfajta „fizetési felszólítást” küld ki tértivevényes, hivatalos küldeményként a Kötelezett részére.

Azért fontos, hogy hivatalos iratként kerül megküldésre, mert egyrészt ezt kétszer kísérli meg a posta kézbesíteni a címhelyen, másrészt mert törvény szabályozza a különböző kézbesítési eredmények esetén az eljárás további menetét (2016. évi CXXX. törvény a Polgári Perrendtartásról, röviden Pp.). Ez különösen a „nem kereste” visszaérkezés esetén fontos. Mert ilyen esetben is jogerőre emelkedhet a fizetési meghagyás. De ne rohanjunk előre.

A fizetési meghagyás kézbesítését követően – „nem kereste” visszaérkezés esetén a kézbesítési fikció beálltát követően (Pp. 137.§ (2) bekezdés) 15 nap áll rendelkezésre a Kötelezett részére, hogy fizessen, ellentmondással éljen, részletfizetési, vagy fizetésre halasztási kedvezményt kérjen, vagy ne tegyen semmit.

Ha a Kötelezett fizet, és ezt bejelenti a közjegyzőnek még a 15 napos határidőn belül és ezt a Jogosult is megerősíti, az eljárást a közjegyző megszünteti.

Ha a Kötelezett fizet, de erről nem értesíti a közjegyzőt, a fizetési meghagyás a 15 nap elteltével (a kézbesítést követő 16-ik napon) jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. Azonban ilyen esetben a Jogosult jogalapja megszűnik a végrehajtás kezdeményezésére. (Erre külön cikkben még kitérek részletesen a későbbiekben.)

Ha a Kötelezett ellentmondással él – tehát vitatja a követelést – az eljárás perré alakul. Ezt szokták automatikus perré alakulásnak is hívni, de annyira azért nem automatikus. Minden esetben a Jogosult döntésén múlik, hogy megindul-e a peres eljárás vagy sem. (Erről részletesen később.) Az eljárás perré alakulásával a közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás befejeződik.

Ha a kötelezett részletfizetést, vagy fizetésre halasztást kért és megfizette ennek a díját – igen ez ún. díjköteles kérelem – a közjegyző kikéri a Jogosult véleményét is a Kötelezett kérelméről, mégpedig úgy, hogy felhívja nyilatkozattételre. Ha a Jogosult nem nyilatkozik, a közjegyző úgy tekinti nem ellenzi. Ha a Jogosult kifejezetten tiltakozik, úgy a közjegyző dönt, figyelembe véve mind a két fél érveit. Vagyis, vagy nem ad részletfizetést, vagy halasztást, megadja amit kért a Kötelezett, azt adja meg amihez a Jogosult járult hozzá (értelemszerűen a Kötelezett kérelmétől eltérően), vagy méltányos alapon a két fél előadása közötti kedvezményt hagy jóvá. A fizetési meghagyás ekkor is jogerőre emelkedik, azonban azzal a kitétellel, hogy mindaddig nincs helye végrehajtásnak, amíg a fizetési kedvezményben részesült Kötelezett annak hiánytalanul eleget tesz. Fontos megjegyezni, hogy ezt nagyon szigorúan kell értelmezni. Tehát ha Kötelezettként pl.: részletfizetést kértünk a közjegyzőtől, és az egyik részlet megfizetésével megcsúszunk, akár egy napot is, a kedvezményt elveszítettük, és a teljes tartozás – értelemszerűen a meg nem fizetett részre – végrehajthatóvá válik.

Ha a Kötelezett nem tesz semmit és eltelik a 15 nap, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható.

Amikor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, arról a Jogosult kap egy hivatalos levelet a közjegyzőtől (minden esetben a MOKK lesz a feladó a központi postázásból kifolyólag), amiben benne lesz a kibocsátott fizetési meghagyás és mellette a jogerőre emelkedését megállapító végzés. Fontos kiemelni, hogy ekkor a fizetési meghagyásos eljárás befejeződött, „automatikusan” nem fog történni semmi.

Ebből kifolyólag, ha van ellenünk egy fizetési meghagyás ami jogerőre emelkedett, az követlenül nem fog minket hátrányosan érinteni, nem lesznek közvetlen következményei. Ha egy fmh jogerőre emelkedett, az a jogerőre emelkedésének napjától számított 10 éven belül bármikor végrehajtható. Egész pontosan lehet kérni annak a végrehajtását.

A jogerős fizetési meghagyás birtokában kérhetjük annak a végrehajtását. Ezt ugyan úgy tudjuk megtenni, mint ahogy a fizetési meghagyásos eljárást is kezdeményeztük. Igen, formanyomtatvánnyal és díjfizetéssel. A formanyomtatvány elnevezése: Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem.

A jogerős fizetési meghagyás alapján egyszerűen ki tudjuk tölteni ezt a formanyomtatványt is, mindössze a végrehajtás terjedelmére (milyen vagyontárgyakra vezessen végrehajtást a végrehajtó) vonatkozó kérdésekben több mint az fmh nyomtatvány. Fontos hogy a végrehajtás elrendelését csak és kizárólag attól a közjegyzőtől kérhetjük, aki a fizetési meghagyást is kibocsátotta.

A végrehajtási kérelem benyújtását követően ezt is rögzíti a közjegyző a MOKK fmh rendszerében. Ha rendben találja a kérelmet a közjegyző – vagyis minden kötelező adat megvan – elrendeli a végrehajtást (el kell rendelnie, nem mérlegelhet), kiállít egy végrehajtási lapot. Itt már nincs levelezgetés a Kötelezettel – akit ekkor már Adósnak hívunk -, a kiállított végrehajtási lap egy példánya megy a Jogosultnak – akit itt már Végrehajtást kérőnek nevezünk – egy példánya pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, akik a rájuk vonatkozó szabályok mentén, kijelölik az eljáró önálló bírósági végrehajtót. Ez általában 1-3 munkanap alatt megvan.

Amint a végrehajtó megkapja az ügyet és foglalkozni is tud vele – a végrehajtói szakma sem homogén, így jelentős eltérések lehetnek sajnos a „reakcióidők” között -, első körben arra fogja felhívni a Végrehajtást kérőt, hogy legyen már kedves megelőlegezni egy kis munkadíjat. Miután a Végrehajtást kérő ennek eleget tett, a végrehajtó „könyörtelenül” elkezdi foganatosítani a végrehajtást, vagyis felkutatja az Adóst, annak vagyonát, és a követelés összegéhez mérten lefoglal, árverez, inkasszál, letilt, stb…

A végrehajtó a követelés összegének függvényében egyösszegben, vagy időszakonként a Végrehajtást kérő részére megfizeti a befolyt összeget.

Fontos kiemelni, hogy minden olyan díj, ami az eljárások alatt megelőlegzésre került a Jogosult, majd a Végrehajtást kérő által, hozzáadódik a követeléséhez, vagyis ha eljutunk a végrehajtási szakhoz, a végrehajtó ezt mind-mind beszedi az Adóson.

Illusztráció: pexels.com