Mint minden polgári eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárásban is létezik költségkedvezmény. Ennek oka az, hogy az is tudja jogait érvényesíteni, aki nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a felmerült költségeket, díjakat meg tudja előlegezni, ki tudja fizetni. Azonban éppen ezért, a szabályozás szigorú is, hogy ténylegesen csak erre rászoruló élhessen vele.

Jogilag fontos, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban az ilyen kedvezmény neve személyes díjfeljegyzési jog. Ennek azért van jelentősége, mert míg a „kedvezmény” értelmezhető úgy, hogy azt egyáltalán nem kell megfizetni, addig a díjfeljegyzés egyértelműsíti, hogy ezt csak az eljárás megindításakor nem kell megfizetni. A díjfeljegyzési jog terjedelmét tekintve lehet teljes, vagy részleges. Vagyis hogy az eljárás kezdeményezésekor – amikor benyújtjuk az fmh kérelmünket – a teljes eljárási díj megfizetése alól, vagy annak egy része alól mentesülünk.

De akkor ki fizeti meg az eljárási díjat? Ha személyes díjfeljegyzési jogban részesültünk, akkor a díj egészét – vagy egy részét – nem kell megfizetnünk. A közjegyző a kibocsátott fizetési meghagyásban a kötelezettet fogja kötelezni arra hogy fizesse ezt meg. (Mint eljárási költség amúgy is a kötelezettet terheli, a jogosult csak előlegezi.) Ebben az esetben annyiban módosul a „kötelezés” hogy az eljárási díjat nem a jogosult részére kell megfizetnie a kötelezettnek, hanem az Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) részére. Ez abban az esetben van így, ha a fizetési meghagyás kibocsátásra került – tehát nem utasították el-, vagy vissza – és az jogerőre emelkedik, vagy ha a kötelezett fizet és az eljárás emiatt szűnik meg. Azonban, ha az eljárás azért szűnik meg, mert a jogosult – tehát a kérelem előterjesztője – mulasztott, vagy valótlan adatot közölt, vagyis a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítják, elutasítják, akár annak kibocsátását megelőzően, akár azt követően, akkor a jogosultnak a meg nem fizetett eljárási díjat meg kell fizetnie. A díjfeljegyzési jog – mint fentebb írtam – ugyanis nem mentesít a megfizetés alól, csak megadja azt a lehetőséget, hogy nem kell azonnal megfizetni, továbbá ha a kötelezett fizet – akár önszántából, akár végrehajtás útján – akkor a meg nem fizetett díjat is ő fizeti meg (ez esetben a jogosultnak értelem szerűen nem kell). Fontos szabály, hogy mindaddig, amíg a jogosult a díjfeljegyzési jogából adódóan meg nem előlegezett díjat a MOKK felé nem rendezi pl.: kérelme visszautasítása esetén, akkor addig újra díjfeljegyzési jog nem engedélyezhető a számára.

Az egész eljárásra kiterjed a kedvezmény? Lényegében igen. Aki személyes díjfeljegyzési jogban részesül, az mentesül az eljárási költségek megfizetése alól a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, a jogerős fizetési meghagyás végrehajtása iránti kérelem, valamint ezen eljárásokban született végzések elleni fellebbezések esetén (utolsónál természetesen az illeték megelőlegezése alól mentesül). Ezen túlmenően, ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul – mert a kötelezett ellent mondott – akkor a bírósági eljárási illeték megelőlegezése alól is mentesül a jogosult.

Abban az esetben, ha az eljárás perré alakult, attól válik függővé az eljárási díj tényleges megfizetésének kérdése, hogy mi lesz a per kimenetele. Ha a pert a jogosult nyeri, akkor a kötelezett fizeti meg a MOKK részére az fmh eljárási díjat, meg a bíróság részére a bírósági eljárás díját. Értelem szerűen, ha a kötelezett nyer, akkor ezeket a jogosult fizeti meg. Abban az esetben, ha a bíróság a peres eljárást megszünteti – ez lényegében csak akkor következhet be, ha a jogosult eláll kérelmétől, vagy mulaszt – akkor a jogosultat fogja kötelezni, hogy az előlegesen meg nem fizetett díjakat fizesse meg.

Összegezve tehát, ha az fmh eljárás bármilyen úton, de arra jut, hogy a kötelezett fizet, vagy őt arra kötelezik, a díjfeljegyzési jog okán meg nem fizetett díjakat nem kell megfizetnie a jogosultnak. De ha az fmh eljárás bármilyen oknál fogva nem a kötelezett teljesítésével, vagy kötelezésével végződik, akkor a meg nem előlegezett díjakat a jogosult köteles megfizetni.

Kinek engedélyezhető a személyes díjfeljegyzési jog? A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény tartalmazza azokat a kritériumokat, melyeknek ha megfelelünk a kedvezményre jogosultak vagyunk, vagyis kis túlzással élve, „mérlegelés nélkül” az elbíráló hatóságnak engedélyeznie kell. Fontos kiemelni, míg a bíróság jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik a kedvezmények engedélyezése kapcsán, addig a közjegyző lényegében csak a törvény által említett kötelező esetek mentén jogosult költségkedvezményt engedélyezni. Ez a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a közjegyzőnek szigorúbban kell vizsgálnia a kérelemben előadottakat, hiszen az fmh eljárás eleve alacsonyabb díjakkal operál, mint a bírósági eljárások, továbbá az eljárás nemperes jellegéből eredően korlátozottak a vizsgálati eszközei is. A nem kötelező eseteken túl, mérlegelésen alapuló jogköre is van a közjegyzőnek, azonban ez a gyakorlatban csak az egyértelmű esetek megítélésekor alkalmazható. Na de nézzük részletesebben.

A személyes díjfeljegyzési jog engedélyezése kötelező az alábbi esetekben:

28. a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs, (ez jelenleg 28.500,- Ft)
29. b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
30. c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
31. d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
32. e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
33. f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

Minden ettől eltérő esetben a szolgáltatott adatok alapján fog dönteni a közjegyző. Természetesen a kérelem mellé minden abban szereplő adatot alá is kell támasztani. Tehát ha a fenti esetek egyikére hivatkozunk, akkor arról legalább egy valamilyen hatóság által kiállított határozatnak lennie kell, azt legalább másolatban csatolni szükséges a kérelemhez. Továbbá ami feltüntetésre kerül a kérelemben, pl.: munkabér, nyugdíj összege, stb., azt is dokumentummal kell igazolni. Még azt is, hogy nincs jövedelmünk (ennek alátámasztására tökéletes egy NAV igazolás, hogy adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmünk nem volt).

Hogyan tudom benyújtani a kérelmem? A személyes díjfeljegyzési jog iránti kérelem gerince egy formanyomtatvány – minő meglepetés igaz? A nyomtatvány az fmh kérelem mellett érhető el az alábbi linken:

https://mokk.hu/szemelyes-dijfeljegyzesi-jog-engedelyezese-iranti-kerelem-es-tajekoztato/

A kérelemhez csatolni kell a különböző igazolásokat mellékletként. A költségkedvezmény iránti kérelmünket a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel együtt kell benyújtani, méghozzá papír alapon. Elektronikus benyújtás nem lehetséges (ha valaki ezzel próbálkozik, csípőből visszautasítja a közjegyző).

Fontos, hogy ha személyes díjfeljegyzési jogban részesültünk, akkor az eljárás során – és azt követő, azzal kapcsolatban lévő eljárásokban is (fmh után annak végrehajtása, vagy fmh után per, stb.) – minden beadványunkban, kérelmünkben hivatkoznunk kell arra, hogy minket személyes díjfeljegyzési kedvezményben részesítettek.

Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, vagy kérdésed van, írj a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre, vagy a blog facebook oldalán, vagy itt hozzászólásoknál.

Illusztráció: pexels.com