Ebben a bejegyzésben abban szeretnék segítséget nyújtani, hogy hogyan kell kitöltenünk az fmh kérelmet. A formanyomtatvány elsőre kaotikusnak tűnhet, de véleményem szerint hamar át lehet látni, ráadásul viszonylag kevés adat kötelező, annál több az opcionális.

Ahogyan azt már korábbi cikkemben írtam, természetes személyként benyújthatjuk papír alapon is a kérelmünket (nagyon ajánlott – mert ebben az esetben mi döntjük el melyik közjegyző előtt folyjék az eljárás), melyeket innen tudunk letölteni:

https://mokk.hu/fizetesi-meghagyas-kibocsatasa-iranti-kerelem-es-kitoltesi-utmutato/

Ha nincs lehetőségünk nyomtatni, akkor üres formanyomtatványt bármelyik közjegyzőnél kérhetünk.

A fenti linket négyféle formanyomtatványt találunk. Egyrészt van a „teljes” kérelem, illetve egy egyszerűsített (egy követelés, egy kötelezett), valamint mind a kettőből találhatunk pdf formátumút, illetve számítógéppel kitölthető word formátumút. A linken természetesen kitöltési útmutatót is találunk.

A cikkben a teljes formanyomtatványt veszem alapul, már csak a teljesség igényére tekintettel is 😊.

A kérelem 1. pontja (bal fent) az eljáró közjegyző adatait kell, hogy tartalmazza, vagyis annak a közjegyzőkét, akihez be szeretnénk nyújtani a kérelmünket. Szükséges a közjegyző neve és a székhelyének a címe. A kitöltési útmutató szerint kötelező ugyan, de még nem láttam közjegyzőt, aki amiatt kért volna hiánypótlást, vagy utasított volna vissza fmh kérelmet, mert ez a rész nincs kitöltve rajta. Szóval nyugodtan maradhatunk annyiban, hogy töltöd ha szeretnéd, de ha kimarad sem történik semmit.

A 1. pont viszont már fontos. A jogosult az, akinek tartoznak. Ha nem meghatalmazott, vagy törvényes képviselő jár el (magánszemély esetén ez pl, a gyám, gondnok, szülő kiskorú esetén stb…) akkor a kérelem benyújtója is a jogosult. Kötelező adatok: név, cím (fontos hogy olyan cím legyen, ahol a posta megtalál!), anyja neve (értelem szerűen anyja leánykorai neve), születési hely és születési idő. Ezen túlmenően szükséges még megadni a Személytípust is. A kitöltési útmutató utolsó oldalán találni egy kódtáblázatot, ami segít a kitöltésben. Amire van kód, oda elég a kódot beírni. Ilyen a személytípus is. Ez pl: természetes személynél az 1-es. Minden más rubrika csak opcionális.

A 3. pontban kell a képviselőt feltüntetni (lásd fentebb). Neki elég a neve és a címe. A képviselő mindig természetes személy, tehát elő ember. Ennek egyszerű oka az, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint cselekedni csak ember tud. Ha saját nevedben jársz el mint jogosult, akkor ezt a pontot üresen hagyod.

A 4. pont ismét nagyon fontos. Ide jönnek a kötelezett adatai. A kötelezett az, aki tartozik a jogosultnak. A nyomtatványon látszik, hogy sok mindent meg lehet adni, meg kell jelölni. Ami a fizetési meghagyásos eljárásban kötelező az a neve és a címe. Itt is meg kell adnunk a személytípust (lásd fentebb). Ugyan ebben a pontban lehet jelölni, hogy az fmh végrehajtói kézbesítését kérjük e. Ekkor ugye nem a posta viszi ki, hanem önálló bírósági végrehajtó. Azonban ennek plusz díja van, ami 7.500, Ft. Ugyancsak itt kell – igen kell! – jelölni, ha tudomásunk szerint a kötelezett írástudatlan, külföldi állampolgár, a latin betűket nem ismeri, 14 év alatti, a magyar nyelvet nem beszéli, vak vagy súlyosan látássérült, gondnokság alá helyezett. Ha a kötelezett cég, akkor a személytípusnál kiválasztjuk a rá jellemzőt értelem szerűen (pl.: kft, bt, zrt, stb…). Ezen túlmenően a címe mindig a székhely címe legyen, továbbá szükségünk lesz még az adószámára és a cégjegyzékszámára. Általában az egyéb típusú szervezeteknek is van legalább adószáma, de sok esetben valamilyen más nyilvántartási száma is (pl.: egyesöleteknek, alapítványoknak is van mind a kettő).

A 4. pont a kérelem második oldalán is folytatódik. Egy nyomtatványon két kötelezettet lehet feltüntetni. Fontos azonban, hogy ez csak akkor lehetséges, ha mind a ketten ugyan annak a követelésnek a kötelezettjei – pl.: úgy adtál kölcsön, hogy A és B egyetemlegesen vállalták annak a visszafizetését -.

Az 5. pontban a kötelezettek törvényes képviselőit szükséges feltüntetni. Természetes személy esetén ez akkor fordulhat elő, ha kifejezetten tudomásunk van arról, hogy pl.: kiskorú, vagy gondnokság alatt áll. Ekkor kötelező. Ha nincs róla tudomásunk, akkor nyilvánvalóan nem. Ha valamilyen cég, vagy szervezet a kötelezett, akkor viszont kötelező adat, hiszen azt „tudnunk kell” hogy cégnek, vagy szervezetnek minden esetben van valamilyen törvényes képviselője (vezetője). A képviselő neve és címe kötelezően megadandó. Szervezetek, főként cégek esetén ennek azért van kiemelt jelentősége, mert ha a posta a céget nem találja meg a megadott székhelycímen – címzett ismeretlen, kézbesítés akadályozott, elköltözött jelzéssel érkezik vissza a kibocsátott fmh -, akkor a közjegyző hivatalból megküldi a fizetési meghagyást a képviselőnek. Így az eljárás tud folytatódni.

A 6. pontban lehet rendelkezni arról, hogy melyik bíróság járjon el perré alakulás esetén (vagyis, ha a kötelezett ellentmondással él). Ez általában a kötelezett lakóhelye, székhelye szerint illetékes járásbíróság. Ha van olyan megállapodásunk, ami kifejezetten ezt rögzíti, akkor érdemes csak tölteni, egyéb esetben üresen hagyható, nem kötelező tölteni.

A 7. pontban a jogosult banki adatainál lehet megadni, hogy milyen számlára fogadja el a jogosult a kötelezett esetleges teljesítését. Nem kötelező tölteni.

A 8. pont a fizetési meghagyás szíve-lelke. Itt kell feltüntetni, hogy mekkora összeget is követelünk. A teljes kérelemben 4 követelést lehet megadni. Azonban fontos, hogy az ún. keresethalmazat csak annyiban engedhető meg, amennyiben az a Pp. (2016. évi CXXX. tv. a Polgári perrendtartásról) szabályai szerint megengedhető. Ebbe most nem mennék bele részletesen, a lényeg, hogy amennyiben ugyan azon jogi vagy ténybeli alapon nyugszik a követelésünk ugyanazon kötelezettel szemben, akkor lehet egy eljárásban (ugyan azon fmh) érvényesítenünk. Tehát pl.: ha egy lakásbérleti szerződés alapján a bérlőm nem fizette ki a bérleti díjat, meg még kárt is okozott az ingatlanban, akkor mind a két követelésem jogalapja a bérleti szerződés lesz, így egy fmh-ban követelhetem, nem kell kettőt indítanom. De ha pl.: egy lakásbérleti szerződés alapján bérleti díj követelésem van, meg kölcsön is adtam neki és azt nem fizette vissza, akkor ezt a két követelést, csak két különböző eljárásban követelhetem, hiába ugyan az a személy a kötelezettem, mert eltérő a jogalap. Visszatérve a kérelemhez. Tehát itt kötelezően meg kell adnunk a követelésünk pénznemét, annak (tőke)összegét, a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt (pl.: bérleti szerződés), az érvényesíteni kívánt jogot (pl.: bérleti díj), a jogviszony létrejöttét (pl.: a bérleti szerződés aláírásának dátuma), a követelés lejártát (ameddig meg kellett volna fizetnie a kötelezettnek a követelt összeget), valamint a követelés beazonosításához szükséges (valamilyen) adatot (pl.: 2024.01.02. napján aláírt bérleti szerződés). A letölthető kitöltési útmutató utolsó oldala nagy segítségünkre lesz ennek a pontban a kitöltésében, ugyanis felsorolja a leggyakoribb (és egyben a Ptk. alapján ismert) jogalapokat és érvényesíthető jogokat. Ha nagyon nem tudjuk eldönteni, hogy a mi esetünkre melyik az igaz, akkor érdemes a közjegyzőtől, végső soron ügyvédtől segítséget kérni. Azonban nem kell megijednünk, hiszen természetes személyként a jog kíméletes és elnéző velünk olyan szempontból, hogy pl.: nem kötelező a kódtábla alapján megadottak közül választanunk a jogok tekintetében, beírhatjuk saját kútfőnkből is amit gondolunk, hogy mi is az a jogalap és érvényesített jog. Ennek akkor van igazán jelentősége ha ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, mi meg beadjuk a „keresetet tartalmazó iratot”. Ugyan is a bíróság lesz olyan kedve, hogy a tényállás alapján korrigálja a jogalapunkat és érvényesített jogunkat, ha mi azt rosszul adtuk meg. A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy ez a lehetőség azonban csak a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek esetén létezik a bíróság eszköztárában.

A kérelem 9. pontjában tüntethetjük fel az előző pontban részletezett követelésünk járulékait (a főkövetelés mindig a járulékok, tehát kamatok, díjak, stb., nélkül számított tőkét jelenti). Ezt általában valamilyen megállapodás szabályozza, már amennyiben ilyen van a felek között. Sok esetben azonban ilyen nincs. Ekkor sem kell azonban elszomorodnunk, ugyanis a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy minden pénztartozás után kamatot kell fizetni, és minden lejárt követelés után késedelmi kamatot kell fizetni. A törvényes késedelmi kamat mértékéről a Ptk. 6:48.§ szakasza rendelkezik. Ezt a kérelmünkben egyszerűen fel tudjuk tüntetni. Meg kell adnunk kötelezően hogy melyik követelés tekintetében kérjük érvényesíteni (9-es pont első két oszlop). Értelem szerűen megadjuk a Tőkeösszeget, ha az eltér a főkövetelés összegétől (pl.: csak a felére kívánunk késedelmi kamattal élni, mert kedvesek vagyunk), egyébként üresen hagyjuk. A kamatperiódushoz az 1-es kódot tüntessük fel, ez az éves periódust jelenti, a Kamattípushoz pedig a 2-es kódot, ami a törvényes késedelmi kamatot jelenti. Ezek után már csak a kamattal érintett időszak kezdő idejét, tehát a „-tól” mező értékét kell megadnunk. Törvényes késedelmi kamat esetén a kamat kezdő időpontja, a késedelembe esés első napja. Vagyis, ha pl.: a követelésem lejárta 2024.01.01. napja volt, akkor a késedelmi kamat kezdő időpontja a késedelembe esés első napja, vagyis 2024.01.02. napja. Igen egy nappal a lejárat után, ugyanis a lejárat napján éjfélig még teljesíthetett volna, és csak ez után kerül késedelembe. E pont kitöltése nem kötelező.

A 10. pontban az eljárási költségekről lehet rendelkezni. Ide minden olyan költséget fel lehet tüntetni, ami a követelés érvényesítésével kapcsolatban szükségszerűen felmerült. Fontos azonban figyelembe venni, hogy amennyiben az eljárás perré alakul és mi beadjuk a keresetlevelet, akkor ezeket a költségeket igazolni is tudnunk kell. Tehát ha érvényesíteni szeretnénk pl.: 10.000,- Ft postaköltséget, mert annyi felszólító levelet küldtünk, akkor legyenek meg a blokkok, számlák a postától. Ebbe pontba gond nélkül feltüntethető magának a fizetési meghagyásos eljárásának a díja – pontosabban a kérelem előterjesztésének a díja – ami a főkövetelésünk 3%-a, min. 8.000,- Ft, max. 300.000,- Ft; illetve ha végrehajtói kézbesítést kértünk, akkor annak a 7.500,- Ft-os költsége. Ha ezeket elfelejtjük itt jelölni, arról hivatalból senki sem fog rendelkezni, vagyis ha a kötelezett fizet, vagy eljutunk végrehajtásig és a végrehajtó beszedi a követelést, amit nem tüntettünk fel a kérelmen, az nem lesz benne a fizetési meghagyásban, így az végrehajtható sem lesz, így azt „elbukjuk”, a mi terhünkön marad, hiába terheli jogszabályi rendelkezés alapján a kötelezettet (adóst), ha feledékenyek voltunk nem kell megfizetnie, mert a jogosult dönti el követeli e az eljárási költséget vagy sem. Szóval erre oda kell figyelni. Kitöltése nem kötelező, de erősen ajánlott.

A kérelem 11. pontjában lényegében le lehet írni a tényállást, a történetünket, indokainkat, azt, hogy miből is ered a tartozás. Ennek az lenne a létjogosultsága, hogy segítséget nyújtson a kötelezettnek, hogy be tudja azonosítani ezt a követelést, és belátva tartozását fizessen. Kitöltése nem kötelező.

A 12. pontban bizonyítékokat jelölhetünk meg, pl.: okirat, tanúvallomás, stb. Kitöltése nem kötelező.

A 13. pontban különböző nyilatkozatokat találhatunk. Értelem szerűen töltjük – jelöljük – az ügyünkre vonatkozót. A leggyakrabban használat, a meghatalmazotti nyilatkozat (3.), amennyiben meghatalmazott jár el a jogosult helyett, illetve a költségkedvezményi nyilatkozat (5.), amennyiben személyes díjfeljegyzési jogot is kér egyúttal a jogosult – erről részletesen még írok, a lényege, hogy a vagyontalan, illetve a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mentesülhet részben vagy egészben a jogosult a díjak előleges megfizetése alól -.

Az utolsó oldal alján kell a jogosultnak kelteznie a kérelmét, illetve aláírnia. Fontos hogy kettő tanú kell hogy igazolja – névvel, címmel, aláírással – hogy a jogosult előttük írta alá a kérelmet. A tanúk semmi mást nem tanúsítanak, csak a jogosult aláírását. Ez lényegében a teljes bizonyító erejű magánokirat tulajdonságaival ruházza fel a kérelmet.

Mint látható külön helye van a postai csekk feladóvevényének a kérelmen, melyen az eljárási díjat kell befizetni. Ebből is következik, hogy főszabályként a közjegyző akkor veszi tőlünk a kérelmet, ha a díjat is megfizettük. Ha ragaszkodunk hozzá díjfizetés nélkül is átveszi, de azonnal fel is hív minket hiánypótlásra, aminek ha nem teszünk eleget visszautasítja a kérelmünket.

Ha minden rendben van és a díjat megfizettük és a közjegyző elveszi a kérelmet, akkor 15 napja van a közjegyzőnek arra, hogy intézkedjen az ügyben. Ez lényegében azt jelenti, hogy vagy kibocsájtja, vagy hiánypótlásra hív fel, vagy visszautasítja. (Ezekről még lesz szó a későbbiekben.)

A cikk alapjául a 2024.07.29. napján hatályos kérelem szolgált.