Igen. A fizetési meghagyásos eljárásnak is van „nyári szünete”. No nem olyan táblára vakációt írós mint az iskolában, de az eljárások menetében egy hosszabb pauza van minden nyáron. Sőt, még némi téliszünet is jut az év végén. Lássuk miről is van szó.

A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 1.§ (1) bekezdése alapján a törvényben nem szabályozott esetekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt szokás úgy mondani, hogy a Pp. az Fmhtv. háttérjogszabálya.

A Pp. 148.§ szakasza rendelkezik az ún. ítélkezési szünetről – konyhanyelven törvénykezési szünetnek is hívták -. A rendelkezés így szól: „Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.”

A tárgyalásra vonatkozó kitétel a fizetési meghagyásos eljárást természetesen nem érinti, hiszen nemperes eljárásként itt nincs is helye tárgyalás tartásának. A határidők állása már annál inkább. A „határidőbe nem számít bele” fordulat egyértelműen azt jelenti, hogy július 15 és augusztus 20 közötti időszakot nem lehet beleszámítani a határidőkbe. Így, ha pl.: átveszünk egy fizetési meghagyást július 13-án, akkor ugye a 15 napos ellentmondásra nyitva álló határidő első napja a rákövetkező nap, vagyis 14-e. De 15-től nem számíthatok határidőt egészen augusztus 20-ig, vagyis a határidőm mindössze második napja augusztus 21-e. A példánál maradva, egy 2024. július 13-án átvett fmh „normál esetben” július 30-án lenne jogerős. Az ítélkezési szünet miatt azonban csak 2024. szeptember 4-én lesz jogerős és végrehajtható.

(A jogerőre emelkedés számítása egyszerűen: az adott végzés/ítélet/fmh átvételét követő 16. napon jogerős. A jogerő napja nem eshet vasárnapra, hétfőre, illetve közvetlenül ünnepnap utáni napra. Ennek az az oka, hogy a jogerőre emelkedést megelőző nap - -amikor még határidőben lehet benyújtani fellebbezést, ellentmondást, ellenkérelmet stb… - olyan nap kell hogy legyen, amikor ügyet intézni lehet, a posta nyitva van, tehát általánosságban munkanap. Ne tévesszen meg senkit a szombaton vagy vasárnap nyitva lévő posta, a leveleket ugyanis csak a következő munkanapon, tehát hétfőn továbbítják. Ezért hát, ha a jogerős napja – vagyis a 16. nap – vasárnapra esne, az nem lehet, hiszen a szombat előtte nem munkanap. Hétfő sem lehet, hiszen a vasárnap sem munkanap, így marad a kedd. Az ilyen esetekben a jogerőre emelkedés a speciális szabályok miatt, nem a 16. napon következik be.)

A határidők ilyen „állása” azt is jelenti, hogy minden olyan eljárási cselekményre, legyen az ellentmondás, részletfizetési kérelem, hiánypótlás teljesítése stb., jóval több idő áll rendelkezésre, mint azt a törvény, vagy az adott határozat megszabta.

Ez egyrészt felhasználható arra, hogy elnyújtsuk az eljárást, pl.: azzal hogy a hiánypótlásunkat, vagy ellentmondásunkat csak az utolsó erre nyitva álló napon adjuk be. Azonban arra érdemes odafigyelni, hogy a nagy „időbőségben” esetleg megfeledkezünk arról, hogy nekünk valamit küldenünk kellett volna a közjegyzőnek, és még így is kifutunk az időből. Személy szerint azt tanácsolom, hogy ne várjunk sokat, adjuk be minél előbb beadványunkat, főleg ha az egy ellentmondás.

Sajnálatos módon a bíróságok gyakorlata nem egységes, a bírói szakma sem homogén. Találkoztam már olyan esettel, hogy az ítélkezési szünet miatt a kötelezett ellentmondását csak jóval a fizetési meghagyás átvételét követően terjesztette elő az eljáró közjegyzőnél, azonban az ítélkezési szünet miatt határidőn belül érkezett. A közjegyző perré is alakította az eljárást, azonban a bíróság nem vette figyelembe az ítélkezési szünetet, és kimondta, hogy a kötelezett kifutott a 15 napos határidőből, így a közjegyzőnek vissza kellett volna az ellentmondást utasítania. Ezáltal a teljes iratanyagot visszaküldte a közjegyzőnek. A közjegyző ilyen esetben nem fellebbezhet a bíróság döntése ellen, hiszen ő nem részese az eljárásnak. A kötelezettnek lett volna lehetősége és másodfokon nagy valószínűség szerint nyert is volna, de nem nyújtott be fellebbezést. Így a fizetési meghagyás jogerős lett és végrehajtható.

A teljesen bizonyosak vagyunk abban, hogy az fmh alaptalan követelést tartalmaz velünk szemben és ezt perben is tudjuk bizonyítani, ne várjunk az ítélkezési szünetre tekintettel, adjuk be az ellentmondást. Mint korábban írtam, indokolni nem kell, azt majd csak a bíróságon.

Az ellentmondás arra is „jó lehet” hogy húzzuk az időt, bár ilyen esetben észben kell tartanunk, hogy ha a pert elveszítjük a teljes perköltséget is nekünk kell fizetnünk!

A fizetési meghagyásos eljárás „téli szünete” ugyan úgy „működik” mint a nyári nagytestvére, csak jóval rövidebb ideig tart.

Fontos viszont, hogy végrehajtási eljárásokban – ide értve az fmh végrehajtását is – nincs ítélkezési szünet!