A fizetési meghagyásos és azok végrehajtására irányuló eljárásokban már maga az ügyszám is árulkodó, fontos információkat hordoz. Nézzük meg hogyan is épül fel az ügyszám.

12345/Ü/30123/2024

Az ügyszám a fenti példának megfelelően épül fel minden esetben. Ez nevezhető az alap ügyszámnak. Minden ezt követő /1, /2, /3 stb., végződés már az ügyben keletkezett konkrét irat sorszámára utal. Ezt szokták úgynevezett „perszámnak” is nevezni. Na de csak szépen sorjában.

Az első 5 számjegy mindig az adott, eljáró közjegyző székhelykódja. A Magyar Országos Közjegyző Kamarának (MOKK) van egy közjegyzőkereső alkalmazása a honlapján, melyet az alábbi linken lehet elérni:

https://start.mokk.hu/kozjegyzokereso.html#x

Ezen belül az „Összetett keresés” funkcióra klikkelve az alábbi képernyőre jutunk:

Itt a legalsó „Székhelykód” mezőbe beütve az ügyszám első öt számjegyét (az első / jelig) kiadja nekünk a kereső, hogy ki az eljáró közjegyző.

Az ügyszámban ezt követő Ü rövidítés – kapaszkodjatok meg – az „ügy” szó rövidítése (ugye milyen elmés kis megoldás, egyszerű, de elegáns 😊). Az Ü betű utáni 5 számjegy azonosítja egyértelműen az adott ügyet. Ha fizetési meghagyásról van szó mindig 3-al fog kezdődni. Ha fizetési meghagyáson alapuló végrehajtásról akkor pedig 7-el. Ha bármilyen más számmal kezdődik akkor az ügyszám hibás, vagy nem közjegyzői ügyszám. Ez után lényegében az ügy sorszáma található, mely érkezési sorrend szerint növekszik. Az utolsó négy számjegy pedig az ügy keletkezésének évét adja meg.

Tehát pl.: 43014/Ü/30578/2024-es ügyszámból kiderül, hogy az eljáró közjegyző Kaposvári 3. sz. közjegyző, az ügy 2024-ben az 578-ik fizetési meghagyásos ügye az eljáró közjegyzőnek.

Pl.: 54016/Ü/70041/2019-es ügyszámból kiderül, hogy az eljáró közjegyző Szolnoki 1. sz. közjegyző, az ügy 2019-ben a 41-ik fizetési meghagyás végrehajtása iránti ügye az eljáró közjegyzőnek.

Menjünk bele egy kicsit az utóiratok számozásába is. Mint a cikk elején említettem, az alapügyszámot követő „perszámok” az ügyben keletkezett egyes iratok sorszámát jelölik. Mivel minden fizetési meghagyásos és végrehajtási ügy kérelemre indul, a /1-es irat rendszerint a kérelem (Van néhány kivétel, pl.: a jegyzőkönyvbe mondott ellentmondás nem az eljáró közjegyzőnél, vagy a díjfeljegyzési jog iránti kérelem esetén felvételre kerülő jegyzőkönyv stb., mely ügyek ugyan olyan ügyszámot kapnak mint az fmh és fmhvh kérelmek.) Az általánosnál maradva, a /2 rendszerint a kibocsátott fizetési meghagyást, vagy a kiállított végrehajtási lapot fogja jelenteni. Fmh esetén a /3 a jogerőre emelkedést megállapító végzés. Ezek az általános esetek, amikor a kérelem hibátlan, nincs szükség hiánypótlásra, és nem is születik semmilyen beadvány az ügyben. Nagyvonalakban elmondható, hogy az ügyek 60-70%-a ebbe a kategóriába esik.

Ha pl.: jogosultként beadtunk egy fizetési meghagyást, és amikor megérkezik a jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát megállapító végzés a perszámából ki lehet következtetni, hogy volt-e valami eltérés az ügyben az általános menettől. Ha egy fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, akkor a jogosult megkapja a kibocsátott fizetési meghagyást, tehát a /2-es iratot, illetve az ún. jogerőt megállapító végzést, ami általában a /3. De ha pl.: a jogerőt megállapító végzésünk a /9-es akkor tudhatjuk, hogy a kötelezett valamilyen beadvánnyal élt, amit a közjegyző elutasított, vagy visszautasított, hiszen jogerőre emelkedett az fmh. Ha bármilyen beadványnak helyt adott volna, akkor arról értelem szerűen mi is, mint jogosult értesültünk volna előbb.

Ugyan így, ha kötelezettként kapunk fizetési meghagyást, és az nem a /2-s sorszámot viseli, akkor lehet arra következtetni, hogy valami nem volt rendben a kérelemmel. Esetleg hiánypótlásra volt szükség, vagy első alkalommal rossz címet adott meg a jogosult, stb.

Összeségében látható, már egy adott ügy számából is sok következtetést le lehet vonni. Járjunk nyitott szemmel és olvassunk értően.