Meddig tart amíg elrendelik a végrehajtást? Mennyi idő amíg a pénzemhez jutok? Az idő fontos szempont egy követelés érvényesítése esetén. Nem mindegy, hogy pár nap alatt a pénzünkhöz juthatunk, vagy hónapokig, évekig kell küzdenünk érte. Az, hogy egy végrehajtási eljárás mennyi ideig tart, nem igazán tudjuk befolyásolni, hiszen ez az adós fizetőképességétől és vagyonától függ igazán. Azonban azt az időt, amíg eljutunk a végrehajtásig, már igen is tudjuk befolyásolni.

Alapvetően három útja van egy pénzkövetelés érvényesítésének. Fizetési meghagyás, közjegyzői okiraton alapuló végrehajtás, vagy bírósági per. Ezek az eljárások a maguk sajátosságaira tekintettel igen különböznek az időfaktor tekintetében is.

Ha fizetési meghagyás mellett döntöttünk – vagy csak ez áll rendelkezésünkre, mert pl.: közjegyzői okiratunk nincs, a követelésünk pedig 3 m Ft alatti – akkora z alábbiak alapján kalkulálhatunk az eljárás hosszával. Beadjuk a kérelmünket. Ha ügyesek voltunk nincs szükség hiánypótlásra. Ha nem voltunk ügyesek, akkor felhívnak minket arra, hogy ezt, vagy azt pótoljuk, erre nyolctól harminc napig kapunk határidőt. A postázási napokat is beleszámolva, itt rajtunk múlik, milyen gyorsan pótolunk. Ha elektronikusan nyújtottuk be az fmh kérelmünket akkor a közjegyző 3 napon belül, ha papíron, akkor 15 napon belül fog dönteni, hogy hiánypótlásra hív fel, visszautasítja, vagy kibocsájtja. Ha végre kibocsátásra kerül, akkor attól függően, hogy a kötelezett átveszi-e vagy sem a küldeményt, elég eltérően tud alakulni az eljárás lefolyása. Minden eshetőséget most nem szeretnék vizsgálni, csak a leggyakoribbakat veszem sorra. Ami biztos, hogy a posta – mivel hivatalos iratról van szó – kétszer próbálja meg kézbesíteni a címhelyen a küldeményt, hanem jár sikerrel a kézbesítés. A két kézbesítési kísérlet között 5 munkanapot tölt a postán a levél – láttunk már értesítőt, abban tájékoztatnak minket, hogy a postán átvehetjük, mettől meddig -. Ha a második kézbesítés is sikertelen, akkor még 5 munkanapot tölt a postán a küldemény, majd ha letelt, visszaküldik a feladónak ún. „nem kereste” jelzéssel. A kézbesítési kísérletek napja ebben nincs benne, tehát ha nagyon optimisták vagyunk, akkor 12 napot biztos a postánál van a levél, de a felvétel meg a visszaküldés is legalább egy-egy nap, szóval legyen 14. Tehát alap esetben eltelhet egy hónap úgy, hogy még nincs jogerős fizetési meghagyásunk. Ha az első kézbesítési kísérlet alkalmával átveszik, akkor máris elkezd ketyegni a 15 napos ellentmondásra nyitva álló határidő. Az elő esetben a kézbesítési fikció beálltától számítva telik a határidő – erről már írtam korábban. Tehát megállapítható, hogy a legoptimálisabb esetben nagyjából 30 napon belül lehet a kezünkben egy jogerős és végrehajtható fizetési meghagyás. De ez, attól függően, hogy hogyan folyik le az eljárás – hiánypótlások, van e részletfizetési kérelem, átveszik-e, stb. – akár a térdremegtető 60 vagy akár 90 nap is lehet – főleg ha az ítélkezési szünet is beleesik. De ez még mindig baráti hosszúság. Ha a fizetési meghagyás jogerős, akkor a végrehajtása iránti eljárás már jóval rövidebb, hiszen ez esetben már nagy levelezgetés nem történik. Ha a benyújtott kérelem jó, a közjegyző legkésőbb 15 napon belül intézkedik a végrehajtás elrendeléséről és 3 munkanapon belül a végrehajtó is kijelölésre kerül. Innentől kezdve a végrehajtó leterheltségétől függ, hogy milyen gyorsan kapjuk meg a díjelőleg fizetési felhívást – ha ezt megfizettük, akkor indul el ténylegesen a behajtás -; a tapasztalat az, hogy ez 1-2 héten belül megérkezik a végrehajtást kérőhöz az elrendelést követően. Elsőre úgy tűnik, ez egy hosszadalmas és macerás eljárás, de ígérem (sajnos ígérhetem) ez az eljárás nem is olyan hosszú.

Most, hogy megvolt a bemelegítés nézzük meg mi történik, ha bíróságra megyünk. Pénzkövetelés esetén mikor is mehetünk, illetve, mikor kötelező bíróság előtt kezdeményeznünk az igényérvényesítést. Egyrészt akkor kell bírósághoz fordulnunk, ha nincs közjegyzői okiratunk, és fmh-t nem akarunk, vagy már nem lehet indítani. Ez a helyzet akkor fordul elő, ha a követelésünk a 30 m Ft-ot meghaladja. A másik eset, ha a fizetési meghagyás ellentmondás folytán perré alakul és úgy döntünk nem hagyjuk magunkat, nekünk van igazunk, és ezt perben is meg tudjuk védeni. Fontos különbség, hogy míg a fizetési meghagyásos eljárásban csak állítunk, de bizonyítanunk nem kell, addig bíróság előtt nem elég csak állítanunk, állításainkat alá is kell tudnunk támasztani. Na de vissza az idő kérdéséhez. A keresetlevél beadását követően a bíróság 30 napon belül határoz, hogy visszautasítja, hiánypótlásra hív fel, vagy perfelvételre megfelelőnek találja a keresetlevelet. A hiánypótlásra nyitva álló határidő nyolctól maximum negyvenöt napig terjedhet. Ha a keresetlevél megfelelő, azt a bíróság megküldi az alperesnek (a felperes mindig az, aki indítja a pert, az alperes az, aki ellen megindítják), akinek 45 napja lesz arra, hogy ún. ellenkérelmet nyújtson be, vagyis előadja „védekezését”, az ő oldalát a vele szemben támasztott követelésnek. Most arra nem térnék ki, hogy milyen egyéb beadványok és lehetőségek merülnek még fel egy per során. Ha letelik a 45 nap és feltételezzük, hogy az ellenkérelemmel kapcsolatban sem szükséges a hiánypótlást, akkor a bíróság kitűzi az ún. perfelvételi tárgyalást – amennyiben szükségesnek ítéli, mert pl.: a benyújtott dokumentumok mellett szükséges a felek meghallgatása is -. Ezt úgy kell kitűzni, hogy legalább 15 nappal a határnap (a tárgyalás napja) előtt az megérkezzen a peres felekhez (tárgyalási időköz). A perfelvételi tárgyalás kitűzésére sor kerülhet úgy is, hogy az alperes ellenkérelmét az idézéssel együtt küldi meg a bíróság a felperesnek, illetve úgy is, hogy ezt még a tárgyalás kitűzése előtt kézbesíti a felperesnek, aki arra ún. viszontválaszt terjeszthet elő. A törvény szerint erre megfelelő határidőt kell tűzni. Ez a gyakorlatban minimum 15 napot jelent. A perfelvételi tárgyaláson lényegében a konkrét kereseti kérelem kerül tisztázásra (meg még sok minden más is, de az kitenne egy teljes cikksorozatot). Ezt követően lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy a tényleges tárgyalást kitűzze. Az erre vonatkozó szabály az, hogy lehetőség szerint 4 hónapon belülre tűzze ezt ki a perfelvétel lezárását követően.

A magyar polgári peres eljárás két fő részre oszlik. Egy perfelvételi szakaszra, és egy tényleges tárgyalási szakaszra. A tényleges tárgyalási szakasz az, ahol a bizonyítások történnek és a végén a bíróság dönt a felek közötti vitában.

Na de vissza az időtényezőhöz. Optimista forgatókönyvet feltételezve a perfelvétel lezárása legalább (minden kitéréstől lecsupaszítva) 30 + 45+ 15 nap, vagyis 90 nap. A gyakorlatban ez akár hetekkel több, már csak a postázási napok miatt is. Erre rátevődik, hogy a gyakorlatban a 4 hónapon belülre való tárgyalás kitűzési szabály úgy érvényesül, hogy a 4. hónaphoz van közelebb. Ez természetesen függ az adott bíróság leterheltségétől, de sajnos nincsennek megnyugtató hírek ezen területről sem. A munkaerőhiány mára már krónikussá vált a bíróságokon is. Tehát napokra bontva, eljuthatunk a tényleges tárgyalásig uszkve 90 +120, vagyis 210 nap alatt. Egy év 365 nap. Ha iszonyatos szerencsénk van, akkor az első tárgyalás alapján születik is ítélet (30 napon belül a berekesztéstől). Ha nincs szerencsénk, akkor átlag 4 havonta lesz egy követő tárgyalás. Ezért van az, hogy könnyen sajnálatosan akár évekig elhúzódhat, még egy bonyolultnak nem mondható per is. Ha megszületik az ítélet – pénzkövetelésről beszélünk – abban mindig lesz egy legalább 15 napos határidő megszabva. Vagyis az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell a pervesztesnek fizetnie (ha ez a felperes, akkor a követelését és a perköltséget kell megfizetnie számára az alperesnek, ha ez az alperes, akkor a felperes fizeti meg neki a perköltséget, meg még amire „ítélte” a bíróság). Tehát ez barátok közt is legalább 30 nap. Ha letelt a határidő és az a fél, akinek fizetnie kellett volna ennek nem tett eleget, akkor annál a bíróságnál aki az ítéletet hozta lehet kérni az ítélet végrehajtását. Ekkor a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül határoz. Az ítélet alapján – mivel az határozat ugye – végrehajtási lap kerül kiállításra. Ezt követően 3 munkanapon belül meglesz a végrehajtó és az eljárás ugyan az, mint fentebb az fmh esetén.

Az eddig megállapítható, hogy messze a bírósági eljárás a leghosszabb. A fizetési meghagyásos eljárás – leszámítva a perré alakulás lehetőségét – már jóval barátibb. Na de lássuk a leggyorsabbat.

A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás messze a leggyorsabb eljárás arra az esetre, ha végrehajtást kell indítanunk. Azonban sajnos elég korlátozottan alkalmazható, hiszen van a felek közötti teljes megállapodás közjegyzői okiratba foglalásra kerül, vagy legalább az „adós” tesz egy ún. egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ebből egyértelműen látszik, hogy széles körben pénztartozások esetén alkalmazható, mégpedig a tervezhető pénztartozások esetén (ilyen értelemben ilyen pl.: egy hitelszerződés). A nem tervezhető pénztartozásokra csak akkor, ha a felek megegyeznek és erről készül közjegyzői okirat. Csak hogy érthető legyen, nem tervezhető pénztartozás pl.: egy káresemény. Előre nem tudok mindenkivel a világon közjegyzői okiratba foglaltan megállapodni, hogy milyen esetekben milyen kártérítés lesz esedékes stb. Arra azonban megvan a felek lehetősége, hogy miután bekövetkezett az az esemény, amely alapján A pénzfizetéssel tartozik B-nek, elmenjenek egy közjegyzőhöz és a fizetésre vonatkozó megállapodásukat közokiratba foglaltassák. A közokirat lényege, hogy az abban foglaltak nem teljesítése esetén az közvetlenül végrehajtható (ez nem teljesen így van, de a köznyelv így nevezni). Vagyis végrehajtási záradékkal látható el, egyszerűsített eljárásban, vagyis nem peres eljárás keretében, ami jóval rövidebb időbe telik, mint bármilyen peres eljárás. Az időfaktor vizsgálatánál maradva tehát, ha a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettséget időben nem teljesítik, akkor kérelmet lehet előterjeszteni az okiratot készítő közjegyzőnél, amiben kérjük az okirat végrehajtási záradékkal való ellátását. A technikai részletekre most nem térek ki, az egy másik cikk témája lesz. Tehát beadjuk a kérelmünket a közjegyzőhöz. Neki 15 napon belül határozni kell, hogy visszautasítja, megtagadja, hiánypótlásra hív fel, vagy elrendeli a végrehajtást. Fontos, hogy a közjegyző nem mérlegel. Ha a törvényi feltételek fennállnak, a végrehajtást el kell rendelnie. Tehát feltételezve, hogy a kérelmünkkel minden rendben van a közjegyző 15 napon belül elrendeli a végrehajtást, 3 munkanapon belül aztán megvan a végrehajtó. Messze a leggyorsabb eljárás, ha végrehajtás elrendeléséről van szó.

Ezért van az, hogy a legtöbb hitelszerződés esetén a bankok folyósítási feltétellé teszik, hogy a megkötött szerződés alapján az adósok közjegyző előtt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyenek. Hiszen így, ha az adós nem teljesít, nem évekig tartó drága pereskedésen keresztül jut el a végrehajtásig, hanem gyakorlatilag, jóval olcsóbban, két hét alatt. A közjegyzői okiratnak ilyen formában jóval nagyobb jelentősége van.

A közjegyzői okiratokkal részletesen külön cikkben foglalkozom majd.

A leírtakból látható, hogy a legjobban akkor járunk, ha van közjegyzői okiratunk, de még az fmh is kecsegtetőbb, mint a pereskedés, még azzal együtt is, hogy megvan az esélye annak, hogy perré alakul az eljárás. A közjegyzői okirat esetében nem beszélhetünk perré alakulásról, közvetlen jogorvoslat nincs a végrehajtási záradékkal szemben. Természetesen – kis túlzással – minden támadható peres úton, ez a záradékra is igaz, de teljesen más az alap, hiszen nem a hitelezőnek kell kezdeményeznie a pert, hanem az adósnak.

Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, vagy kérdésed van, írj a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre, vagy a blog facebook oldalán, vagy itt hozzászólásoknál.

Illusztráció: pexels.com