Számos típusa létezik, de a leggyakrabban alkalmazott „fajtája” mégis csak az, ami magában hordozza a közvetlen végrehajtás lehetőségét.

A közvetlen végrehajtást úgy kell érteni, hogy hosszadalmas pereskedés, a bíróság igénybevétele nélkül lehet kikényszeríttetni az okiratban foglalt követelést. Ennek jelentősége a befektetett munka és ráfordított idő vonatkozásában rajzolódik ki. Nézzük meg hogyan is néz ki egy kötelezettség érvényesítése közjegyzői okirat nélkül általánosságban.

Sokat írtam már a fizetési meghagyásos eljárásról. Ez ügye kifejezetten lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgál – mint a legtöbb közjegyzői okirat. Ennek nem ismertetném még egyszer a menetét, a lényeg, hogy ha nincs ellentmondás, akkor jogerős és végrehajtható, ha van ellentmondás, akkor mehetünk a bíróságra pereskedni.

Ha nem a fizetési meghagyást választjuk – mert pl.: a követelésünk nem pénzkövetelés, vagy az a 30 millió Ft-ot meghaladja -, vagy az fmh ellentmondás folytán perré alakult, akkor nem marad más, csak a bírósági út. Beadjuk a keresetlevelet, esetleg még ügyvéded is megbízunk. Eltelik pár nap amíg a bíróság megvizsgálja – max. 30. Ezt követően, ha szerencsénk van és nem kerül sor hiánypótlásra, a bíróság 45 napos határidőt ad az ellenérdekű félnek – akivel szemben szeretnénk a kötelezettséget érvényesíteni – hogy reagáljon, válaszoljon az állításainkra. Legjobb esetben is, már ekkor uszkve 2-3 hónap eltelik, mire a bíróság egyáltalán kitűzi az ún. perfelvételi tárgyalást. Feltételezve, hogy a perfelvétel során nem születik megállapodás – a legtöbb esetben nem születik – a bíróság ezt követően tűzi ki a tárgyalást, valamikorra – 4 hónapon belülre. Itt már több mint fél évnél járunk. Még ha az első tárgyaláson sikerül is a bíróságnak lezárnia az ügyet, vagyis ítéletet hoz, az ellen még mindig fellebbezhet a pervesztes fél, ami további hónapokat adhat az eljáráshoz. Amikor végre jogerős lesz az ítélet és végrehajtható, akkor még mindig meg kell várni a bíróság által a pervesztes félnek adott határidő leteltét. Ha a vesztes fél nem teljesíti a bíróság által az ítéletben rá rótt kötelezettséget – az egyszerűség kedvéért maradjunk most pénzfizetési kötelezettségénél -, pl.: nem fizeti meg a tartozását, akkor lesz a nyertes fél abban a helyzetben, hogy végrehajtást elrendelését kérje.

Látható, hogy az „általános” menet a fél évtől akár évekig terjedő időskálán mozog. Nézzük akkor hogyan is működik ez közjegyzői okirat alapján.

A közjegyzői okirat legnagyobb előnye, hogy akár néhány napon belül a végrehajtónál lehet az ügy, tehát nem kell hónapokig, vagy akár évekig pereskedni. Ennek azonban megvannak a maga korlátai.

A Vht. meghatározza azokat a feltételeket, melyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a közjegyzői okiratban foglalt kötelezettség minden egyéb külön bírósági eljárás nélkül végrehajtható legyen. Ezek a következők:

A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell: a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét), jogcímét, továbbá a teljesítés módját és határidejét. A könnyebb érthetőség kedvéért nézzünk egy egyszerű példát. A közjegyzői okiratban foglalt szerződésben a hitelező (mondjuk OTP Bank Nyrt) arra vállal kötelezettséget, hogy 10 millió Ft összeget átad kölcsönként az adósnak (Gipsz Jakab), aki azt vállalja, hogy átutalással visszafizeti a 10 millió Ft összeget és annak 5% éves kamatát legkésőbb 2034. november 07. napjáig. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás ez esetben ugye a kölcsön adása, és az annak visszafizetésére való kötelezettségvállalás. A felek neve egyértelmű, a kötelezettség tárgya, mennyisége (összege) a 10 millió Ft, jogcíme kölcsön, a teljesítés módja az átutalással való megfizetés, a határideje pedig 2034. november 07. napja.

Mindezen túlmenően a Vht. rögzít még egy nagyon fontos szabályt. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ez a szabály azt hivatott szolgálni, hogy pl.: a fenti kölcsönszerződéses példánál maradva, ha a hitelező felmondja a szerződést mert az adós megszegte a szerződést, akkor is végrehajtható legyen a közjegyzői okirat, ne csak az okiratban foglalt időpontot követően. Garanciális szabály azonban, hogy ezt az időpontot, vagy feltételt – ez esetben a felmondás közlését – közokirat kell, hogy tanúsítsa. Ezt a feltételt a legegyszerűbben ún. közjegyzői ténytanúsításon keresztül lehet teljesíteni. Vagyis a közjegyző közokirati formában fogja tanúsítani, hogy a felmondás közlése megtörtént. Sőt, akár a közjegyzőt is megbízhatja a hitelező a felmondás közlésével és egyben ennek a közlésnek a közokirati tanúsításával.

Közjegyzői okirat lehet ún. egyoldalú, vagy ún. többoldalú. Egyoldalú okiratnak nevezzük azt, ahol egy megállapodás, vagy szerződés csak egyik résztvevője – a példánknál maradva jellemzően az adós – jelenik meg a közjegyzőnél, és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz, amiben kötelezettséget vállal a szerződés rá eső rendelkezéseinek megtartására. Amikor minden fél jelen van, azt nevezzük többoldalú jogügyletnek. Ekkor jellemzően a teljes megállapodás, vagy szerződés kerül közjegyzői okiratba foglalásra, és ekkor minden fél aláírja a közokiratot. Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat születhet úgy is, hogy a teljes szerződés belefoglalásra kerül.

A közjegyzői okirat végrehajtása egy viszonylag egyszerű eljárás. Egész pontosan közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti eljárásnak lehetne nevezni. Formanyomtatványon szükséges előterjeszteni – ami lényegében a végrehajtásra vonatkozó adatokat tartalmazza, ez lesz a tulajdonképpeni „végrehajtási záradék”. Csatolni kell a záradékoltatni kért közjegyzői okirat hiteles kiadmányát. Ha készült tanúsítvány (a fent említett pl.: felmondás közléséről), természetesen azt is csatolni kell.

Ha a kérelemmel minden rendben van, a törvényi feltételek fennállnak, a beérkezéstől számított 15 napon belül a közjegyzőnek el kell rendelnie a végrehajtást. Az elrendelést követő 3 munkanapon belül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar kijelöli az eljáró végrehajtót és a végrehajtási eljárás megindul. Fontos, hogy csak az a közjegyző jogosult végrehajtási záradékkal ellátni a közjegyzői okiratot, aki azt készítette.

Sajnos a közjegyzői okirat sem megoldás minden esetre, hiszen mint láttuk, csak az egyértelmű, világosan megfogalmazott kötelezettségek hajthatóak végre „közvetlenül” közjegyzői okirat alapján. Azonban egyértelműen megéri alkalmazni minden esetben amikor ez lehetséges, hiszen hónapok helyett napok alatt eljuthatunk a végrehajtásig.

Közjegyzői okiratba lényegében bármilyen nyilatkozat, vagy megállapodás, szerződés foglalható, csak nem minden esetben lesz végrehajtható. Ha az okirat tartalma nem felel meg a fentebb említett Vht. szabályozásnak akkor nem kerülhet végrehajtás elrendelésre az alapján.

A leggyakrabban előforduló közjegyzői okiratok:

-egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok – ide sorolható az összes banki lakáshitel szerződés alapján tett nyilatkozat, illetve a bérleti szerződé alapján készülő ún. kiürítési nyilatkozat, továbbá bármilyen olyan nyilatkozat, melyben valaki kötelezettséget vállal valamire.

-többoldalú közjegyzői okirat – jellemzően teljes szerződés okiratba foglalásakor, minden szereplő részvételével megvalósuló okiratba foglalás

-végrendeletek

-egyéb nyilatkozatok – pl.: élettársai kapcsolatról szóló, reprodukciós eljáráshoz felhasználható nyilatkozatok, stb.

-meghatalmazások

Természetesen számos egyéb eset is van még, de zömében a fentebb említettek a leggyakoribbak. Ezek közül is jellemzően az első két kategória esik a végrehajtható okiratok csoportjába.

Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, vagy kérdésed van, írj a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre, vagy a blog facebook oldalán, esetleg itt a hozzászólásoknál.

Illusztráció: pexels.com