Mi köze a közjegyzőnek a végrehajtáshoz? Miért menjek közjegyzőhöz, ha követelésem van? Miben tud nekem segíteni a közjegyző, hogy elkerüljem a hosszas pereskedést?

Ezen kérdések jogosan merülnek fel lényegében mindannyiunkban. „Hála” a kifinomult oktatási rendszerünknek annyira alapszintű jogi ismereteket sem kalapálnak belénk, hogy (kis túlzással) le tudjuk élni úgy az életünket, hogy sosem látunk közjegyzőt. De le legalább azt tudjuk, hogy mi a másodfokú egyenlet megoldóképlete, meg hogy mire gondolt Ady amikor a Héja-nász az avaron című versét írta… (Félre értés ne essék, a magyar irodalomművészet megismerését fontosnak tartom, kultúránk kiemelkedő szeglete, és nem utolsó sorban még igenis szórakoztató, de valljuk be, a mindennapi életünket nem teszi könnyebbé.)

A közjegyzőt legtöbben a hagyatéki eljárás lefolytatójával tudják összehozni, de így sok esetben keverik a jegyzővel. Pedig ezen túlmenően számos különféle ügyünkre-bajunkra a közjegyző az egyik, vagy akár, az egyetlen megoldás. Na de most kifejezetten a végrehajtással kapcsolatban szeretnék pár mondatban egy áttekintést adni, miben is tud segíteni a közjegyző.

Az előző néhány bejegyzésben, amik a fizetési meghagyásról szóltak (nyugalom, az a sorozat is folytatódik), már tisztáztuk, hogy azt az eljárást a közjegyző folytatja le. A közjegyzőnél indíthatjuk el, és ha fizetés meghagyást kapunk, elsődlegesen a közjegyzőhöz tudunk fordulni jogaink érvényesítése iránt. Továbbá a közjegyző tudja elrendelni. a végrehajtást a jogerős fizetési meghagyás alapján. Azonban ezen túlmenően még számos esetben rendelhet el végrehajtást a közjegyző.

Fontos tisztázni, hogy a közjegyző minden esetben, amikor erre jogosult – vagy éppen köteles -, csak ELRENDELI a végrehajtást, soha sem FOGANATOSÍTJA (a foganatosítás jelenti egyszerűen azt, hogy inkasszálok, lefoglalok, árverezek stb…).

A közjegyző végrehajtást rendelhet el az általa lefolytatott eljárásban hozott végzése alapján. Pl.: egyezséget jóváhagyó végzés hagyatéki eljárásban.

A közjegyző végrehajtást rendelhet el a maga által kiállított költségjegyzéke alapján. Ezt minden eljárása esetén kötelező kiállítania, ez a díjazását részletezi, és nem teljesítése esetén végrehajtható.

Végül a legfontosabb, a közjegyző végrehajtást rendelhet el a maga által készített közjegyzői okiratok alapján.

Még mielőtt kicsit részletesebben belemennék az egyes esetkörökbe, fontos tisztázni, hogy mire is irányulhat egy végrehajtás általában. Nagyon messziről nézve az állami kényszer alkalmazásának célja, hogy a végrehajtás alá vont személy valamit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön. Tűrés alatt általában azt kell érteni, hogy valaki más cselekszik és abba nem avatkozhat bele, nem hátráltathatja. Ez így elsőre furcsán hangzik, de pl.: ilyen, ha az ingatlanunkra vezetékjog van bejegyezve. Ilyenkor nekünk tűrnünk kell, hogy lényegében bármikor megjelenhet a jog jogosultja és kábeleket vezethet át a tulajdonunkban lévő területen. De ilyen – ami közelebb áll a végrehajtáshoz – hogy tűrnünk kell, hogy a zálogjoggal terhelt ingatlanunk elárverezik, ha nem fizettünk. A nem tevés esete, amikor valamit nem szabad megtennünk, tartózkodnunk kell. Ne feledjük, hogy a polgári jog területén mozgunk, tehát a sok bűncselekményt itt felejtsük el. Azokat más miatt nem szabad 😊. Ez esetben valamilyen konkrét, de értelem szerűen nem büntetendő, cselekményt nem szabad megtennünk. Ilyen nem tevési kötelezettség pl.: ha elidegenítési tilalmat vállaltunk. Ez esetben arra vállaltunk kötelezettséget, hogy nem adjuk el, nem ajándékozzuk el az adott ingatlant, vagy ingó dolgot, amivel kapcsolatban ilyet vállaltunk. A tevés viszonylag könnyen érthető, valamit tennünk kell. Ilyen eset, amikor a felvett kölcsönt vissza kell fizetnünk. Így a fizetés a tevés, a cselekvés, amit ki kell fejtenünk.

Bármelyik esetet is nézzük, a végrehajtás – az állami kényszer, mint ultima ratio – arra szolgál, hogy ha valaki nem tesz eleget, tevési vagy nem tevési kötelezettségének, akkor „rákényszerítsék” arra, hogy eleget tegyen neki. Bár ez drasztikusan hathat, de jobban belegondolva a végső soron, állami kényszerrel való „fenyegetettség” teszi működőképessé a jogrendet, meg úgy kb. mindent, amihez emberi együttműködés szükséges, különösen a gazdaságot. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert mint látjuk modern világunkban az „adott szónak” már nem igazán van súlya. Ígéretekből meg nem tudunk várat építeni. Ha nem lenne ott minden szerződés mögött – és ne feledjük, hogy az is szerződés a jog szerint ha szóban megegyezünk valamiben – a végrehajtást lehetősége, „állambácsi kezében a bakóval”, akkor sajnos sok esetben valamelyik fél egyszerűen nem teljesítené a szerződés rá eső részét. A kölcsönt nem fizetnék vissza, az árut nem fizetnék ki, stb, stb, stb. Mára a bizalom már sajnálatosan önmagában nem kellő garancia. A Vht. 5.§ (1) bekezdése akként rendelkezik hogy: „A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.”

No de vissza a közjegyzőhöz. A közjegyző költségjegyzékének végrehajtásáról nem szeretnék ezen cikkben részletesen foglalkozni, a lényege, hogy a jogi szabályozás szerint a közjegyző által elvégzett munkaért, részére díj jár; ezért az közvetlenül végrehajtható. (Erről részletesen írok majd egy külön cikkben.)

A közjegyző olyan végzésé alapján rendelhet el végrehajtást, ami kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős – tehát ún. rendes jogorvoslattal nem támadható – és a teljesítési határidő letelt. Mivel a közjegyző jogvitát nem dönt el, így saját döntése alapján nem, csak törvényi előírás alapján hozhat ilyen határozatot, továbbá – ami gyakori – az általa lefolytatott eljárásban résztvevők nyilatkozatai alapján. Lényegében az egyetlen olyan eljárás, aminek a határozatai alapján a közjegyző végrehajtást rendelhet el, az a hagyatéki eljárás. A hagyatékátadó végzés számos kötelezettséget tartalmazhat, különösen akkor, ha az eljárásban részt vevők (örökösök, hitelezők, stb…) egyezséget kötöttek. Ilyen eset lehet pl.: ha az örökösök egyezséget kötnek arra vonatkozólag, hogy a hagyatékba tartozó ingatlan teljes tulajdona A örökösé lesz, ezért cserében A örökös fizet 5 millió forintot B örökösnek 30 napon belül. Így, ha A örökös nem fizet, B örökös kérheti a közjegyzőtől, hogy rendelje el a nem teljesített fizetési kötelezettségre a végrehajtást.

A közjegyzői okiratok végrehajtása a fizetési meghagyásos eljárások után, a legjelentősebb végrehajtási terület. A közjegyző ugyanis végrehajtási záradékkal látja el az általa készített közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:

1. a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
2. b) a jogosult és a kötelezett nevét,
3. c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
4. d) a teljesítés módját és határidejét. (Vht. 23/C.§ és Kjtv. 112.§)

Biztosan sokan vagytok, akik már vettek fel banktól valamilyen hitelt, kölcsönt. Manapság az ingatlankölcsönöknél fordul elő – mondhatni rendszeresen – hogy a bank folyósítási feltételként szabja meg, hogy vagy az aláírt szerződést, vagy az az alapján készült, kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A jelenleg rendkívül felkapott CSOK, CSOK+, és egyéb állami kamattámogatással érintett ügyletek esetén ez nem csak kötelező előírás, de jogszabály határozza meg még a kötelezettségvállaló nyilatkozat szövegét is. Ez pedig mindössze azért van, mert a fent látott szabály alapján a közjegyző jogosult az általa közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségek végrehajtását elrendelni. Ez egy kérelemre induló, nemperes eljárás – mint a fizetési meghagyás – ami időben messze rövidebb lefolyású, és kisebb költséggel jár, mint ha bíróság elé vinné hitelező a szerződést. Tehát összeségében aki közjegyzői okiratba foglaltatja a szerződését, az egy esetleges végrehajtásért ordító helyzetben hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban juthat el addig, hogy a végrehajtó kopogtasson az adósnál.

A közjegyző által elrendelhető végrehajtások típusuk szerint – hogy mire is irányul a végrehajtás – lehet: pénzfizetésre irányuló, zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve meghatározott cselekményre irányuló végrehajtás. A pénzfizetésére irányuló végrehajtás egyértelmű. Ilyen legáltalánosabb eset, ha a kölcsönt felvevő nem fizeti a részleteket a hitelező részére, ezért az felmondja a szerződést, és követeli vissza a kölcsönösszeget. A zálogjog érvényesítése annyiban másabb a pénzfizetésre irányuló végrehajtásról, hogy egy meghatározott vagyontárggyal felel csak az adós (zálogkötelezett), amin a zálogjog fennáll. Általában pénzfizetések mögötti biztosíték a zálog, így ha az adós nem fizet a zálogtárgyból térülhet a hitelező követelése. Ekkor lényegében, minta hogy fentebb írtam, egy tűrési kötelezettség áll be, vagyis a zálogkötelezett tűrni köteles, hogy a zálogtárgyat elárverezzék. A meghatározott cselekmény végrehajtása kis túlzással bármilyen ember által kifejtendő magatartás tanúsítására irányulhat, de egyszerűsített eljárás keretében a közjegyzői nemperes eljárás kereti között ez az eset rendkívül korlátozott. A leggyakoribb ilyen típusú végrehajtás a lakásbérleti szerződésen alapuló kiürítési kötelezettség végrehajtása. Bérleti szerződés, vagy bérleti szerződés alapján tett ún. kiürítési nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása esetén a kötelezett arra (is) vállal kötelezettséget, hogy ha bármilyen oknál fogva megszűnik a bérleti szerződés, ő az ingatlant kiürített állapotban (saját dolgaitól kiürített) visszaadja a bérbeadó birtokába. Vagyis ez esetben a meghatározott cselekmény, amit végre lehet hajtani az a kiürítési kötelezettség. Így ha a bérlő nem hagyja el az ingatlant határidőn belül, a végrehajtó fogja őt „kitessékelni”.

Megjegyzendő, hogy határozatok alapján indult végrehajtás esetén mindig végrehajtási lap kerül kiállításra, még okiratok alapján indult végrehajtás esetén végrehajtási záradék kerül kiállításra. Ez alapján a végrehajtható okiratok a végrehajtási lap és a végrehajtási záradék.

Fontos, hogy bármelyik fent részletezett eljárásról is van szó, a közjegyző saját hatáskörben, vagy akár hivatalból, végrehajtást nem rendel, nem rendelhet el. A végrehajtás elrendelésére minden esetben kérelem alapján kerül sor. Ha végrehajtás elrendelés, vagy végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmet a törvényi előírásoknak megfelelően terjesztették elő, és annak tartalma a törvényi feltételeknek megfelel, a közjegyző nem mérlegelhet. Ha a feltételek fennállnak a végrehajtást el kell rendelnie.

A közjegyzői okiratokon alapuló végrehajtásokkal kapcsolatban még számos és részletes bejegyzésben kívánok foglalkozni, egyrészt a téma érdekes és szerteágazó.

Illusztráció: pexels.com