Vagyis mik azok a vagyontárgyak, melyek mentesek a végrehajtás alól. A Vht. külön fejezetben taglalja azon ingóságok körét, melyek nem, vagy csak részben foglalhatók le.

A törvényi rendelkezés viszonylag egyértelmű, de némi magyarázatra szorul a könnyebb érthetőség kedvéért. Továbbá érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy esetleges ingó foglalás esetén mi az, ami marad, mi az, amit vihetnek, és mi az, amibe az adós beleszólhat.

A törvény már a fejezet elején leszögezi, hogy amely vagyontárgyakat a törvény mentesít a végrehajtás alól még az adós beleegyezésével sem vonhatók végrehajtás alá, vagyis nem foglalhatóak le. Azonban a törvény által mentesnek tekintett dolog is lefoglalható két kivétellel. Egyrészt ha a bíróság külön így rendelkezett, másrészt, ha a végrehajtás kifejezetten a „mentes” ingó dolog vételára, vételéhez adott kölcsön, vagy elkészítési, javítási díjának behajtására irányul.

Na lássuk tételesen, mi az amit mentesít a Vht. Elsőként mentes a foglalás alól azon vagyontárgyak köre, melyek az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen, vagyis munkaeszköz. Ugyan a törvény e körből kivonja a gépjárművet, de értelem szerűen, ha az adós taxis, vagy fuvarozó akkor nem foglalható le, de pl.: ha vízszerelő, akkor a fogók maradnak, de a kocsit viszi a végrehajtó. Főként az adós nyilatkozata a mérvadó ebben az esetben, de a végrehajtó nyilvánvalóan körültekintően fog eljárni, vagyis ha vízszerelők vagyunk, nem fogja elhinni hogy az Armani öltöny munkaruha.

Mentes a végrehajtás alól a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközök, különösen a tankönyv, tanszer, hangszer. Ezen nagyon nincs mit magyarázni. Ami problémaként felléphet, hogy mennyire tudja az adós megindokolni, hogy bizonyos tárgyak nélkülözhetetlenek, amik alapvetően nem tanulási célt szolgálnak, pl.: egy laptop.

Nem foglalható le az ún. szükséges ruházati cikkek, vagyis személyenként felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli. A törvény alsóruháról nem szól, tehát ha teljesen szigorúan és szűken értelmezzük, akkor ugyan marad télikabátunk, meg nadrág pulóverrel, de gatyánk, bugyink, zoknink, harisnyánk az nem. A gyakorlatban természetesen az alsónemű nem kerül foglalásra, mivel nincs igazán értéke. Gondoljunk csak bele, vennénk-e mi magunk használt alsónadrágot?

Mentes a végrehajtás alól a szükséges ágynemű, személyenként 1 készlet és a hozzá tartozó kettő huzat. Az ágynemű általában egy nagy-, egy kispárnát, takarót és paplant jelent.

Bútor nélkül sem maradunk, mert nem foglalható, az adós háztartásához tartozó személyek számának megfelelően szükséges bútor, de legfeljebb 3 asztal, 3 szekrény (vagy azonos célt szolgáló más bútor), valamint személyenként 1 ágy és 1 szék.

Nem foglalható a szükséges világító-, és fűtőeszköz, vagyis a radiátorokat és a csillárt nem szerelik le. Már persze amennyiben ezek nélkülözhetetlenek. Ezt úgy kell érteni, hogy a kristálycsillár menni fog, az egyszerű műanyag foglalat marad.

Nem végrehajtható az adós háztartásához szükséges és nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép, vagy fagyasztó, és egy mosógép. A kiskanáltól, a tányérokon át, a porszívóig szinte minden ide esik. Természetesen a 40 darabos herendi nem nélkülözhetetlen, míg az egyetlen műanyag szedőkanál igen. Ugyan a gyakorlatban viszonylag ritka az ún. „tömegcikkek” lefoglalása, de van amikor szükséges.

Mentes a végrehajtás alól az adós betegsége, vagy testi fogyatékossága miatt szükséges, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, technikai segédeszköz is, valamint mozgáskorlátozott adós esetén a gépjárműve. Értelem szerűen a tolókocsi, a hallókészülék, a gyógyszerek, a mankó, stb., mind marad. Bár ha valakinek van 8 tolókocsija, jól kell indokolnia miért van szüksége annyira.

Nem foglalható le a kiskorú gyermek által használt, jellegénél fogva a gyermek részére szolgáló tárgy. Ide kifejezetten a gyermekápolási cikkek sorolhatóak – pelenka, cumisüveg, stb. A játékok elvben nem mentesek, de a gyakorlatban csak ha kifejezetten nagy értékű, akkor kerül foglalásra (gondoljunk egy több százezer forintos Lego szettre).

Mentes továbbá 1 hónapra szolgáló élelmiszer és 3 hónapra szolgáló tüzelőanyag. Már amennyiben a foglaláskor ennyi, illetve ennél több fellelhető egyáltalán.

A törvény említ még kitüntetést, az adós vagyonához nem tartozó dolgok, kulturális javak, mezőgazdasági termelőeszközök – amennyiben az adós főfoglalkozása ez -, szerzői jog, stb.

Jelentőséggel bír, hogy amennyiben a mentességgel érintett tárgyak nemesfémből, vagy neme anyagból készültek, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű (kristálycsillár, ébenfa szekrénysor, aranyozott merőkanál, de még a platina mankó is), akkor azok foglalhatóak. [A törvény e rendelkezése alól ugyan kivételként említi a foglalkozás gyakorlásához szükséges tárgyakat, a kitüntetést, és a gyógyászati segédeszközöket, azonban a gyakorlat, és a törvény kommentárja is egyetért abban, hogy fontos itt is a szükségesség és nélkülözhetetlenség vizsgálata. Vagyis még pl.: egyes gyógyászati segédeszköznél lehetséges, hogy kifejezetten szükséges, hogy bizonyos nemesfémből készüljön, addig egy harapófogónál ez már nem áll meg.]

Nemesfémnek minősül egyébként a ruténium, ródium, palládium, ezüst, ozmium, irídium, platina, arany.

Fontos kiemelni, hogy az adós abban a tekintetben tudja befolyásolni a foglalást, illetve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét, hogy jellemzően ő választja ki, hogy mi az ami marad. Már amennyiben van miből választani. Vagyis ha van 10 pár cipője, ő mondja meg melyik 3 marad nála. Ha van 3 mosógépe, ő dönti el melyik marad. Azt is szem előtt kell tartani, hogy amennyiben az adósnak pl.: 3 ingatlana van, akkor csak egy tekintetében illetik meg a felsorolt mentességek, mindben nem. Tehát hiába van minden lakásban egy-egy mosógép, csak az egyikben kerüli el, egy a végrehajtást.

Amennyiben az adós úgy ítéli meg, hogy a végrehajtó mentességgel érintett vagyontárgyat foglalt le, vagy nem sikerült megegyezniük ezek köréről, akkor a jogorvoslat minden esetben a végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogásként nyújtható be. A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A kifogás előterjesztése illetékköteles, melynek összege jelenleg 15.000,- Ft.

A munkabérből és folyószámláról történő végrehajtás szabályairól külön cikkben írok majd. Az ott érvényesülő mentességekről is abban az írásban lesz szó.

Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, vagy kérdésed van, írj a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre, vagy a blog facebook oldalán, esetleg itt a hozzászólásoknál.

Illusztráció: pexels.com