A Magyar Országok Közjegyzői Kamara (MOKK) készített egy felmérést arról, hogy mennyire vannak tisztában az emberek a lakásbérleti szerződések szabályaival. Mondanom sem kell, a felmérés eredménye még a bérlők és bérbeadók javuló körültekintése ellenére is elszomorító.

Nézzünk néhány érdekes eredményt!

Rögtön szembeötlő, hogy a válaszadók 10 százaléka, tehát minden tizedik ember meggyőződése volt, hogy lakásbérleti szerződést két tanú előtt szóban is köthet.

Lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásbeli szerződéssel lehet kötni.

A válaszadók 25%-a, vagyis minden negyedik ember nem volt tisztában azzal, hogy a kaució a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár. Ahogyan az is téves feltételezés, hogy a kaució „lelakható”.

A lakásbérleti szerződések „biztosítéka” az ún. kaució. A törvény nem használja ezt a kifejezést, az erre vonatkozó alapvető szabályokat az óvadék szabályinál találjuk. Ha a lakásbérleti szerződés megszűnik és a szerződés nem kötött ki mást, illetve nem történt károkozás, vagy valamilyen díjhátralék felhalmozása, akkor a kaució visszajár a bérlőnek. Alap esetben nem lakható le, de ettől a felek megegyezése eltérhet. Számos esetben találkozni olyan szerződéses kitétellel, hogy szerződésszegés esetén a bérlő a kauciót elveszíti, mintegy büntetésként. Alapjaiban véve a felek megegyezése határozza meg a kaució összegét és felhasználhatóságát, azonban attól nem lehet eltérni, hogy amennyiben erről a felek másként nem rendelkeztek, akkor a kaució visszajár.

A megkérdezettek többsége – tehát több mint fele – tisztában volt azzal, hogy a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés nagyobb biztonságot jelent a bérbeadónak. Hogy miért, azt azonban már kevesen. A válaszadók többsége azzal is tisztában volt, hogy az internetről letöltött, vagy akár ügyvéd által szerkesztett – tehát magánokiratban készült – bérleti szerződések alapján nem kötelező közjegyzőhöz menni, de a bérbeadó ezt kikötheti, hogy a bérlő ún. kiköltözési nyilatkozatot tegyen.

Amennyiben közjegyzőt bízunk meg a bérleti szerződés elkészítésével, úgy közokiratban fog létrejönni a szerződés. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján közvetlenül indítható végrehajtás, amennyiben a bérlő nem költözik ki a szerződés megszűnésekor, vagy a bérleti díjat nem fizeti meg. Ennek azért van jelentősége, mert a bírósági perek akár évekig is elhúzódhatnak. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása esetén, viszont akár egy hát alatt már a végrehajtó intézkedik is.

A bérlő szempontjából a közokiratban létrejövő szerződés biztosítja azt, hogy kerül a szerződésbe olyan rendelkezés, amely törvénytelen, illetve egyértelműen meghatározásra kerülnek mind a bérlő, mind a bérbeadó kötelezettségei. Ezen túlmenően a szerződés tartalmát a felek megállapodása fogja alakítani, illetve amiről nem rendelkeznek, arról a közjegyző tájékoztatja őket, akár a szerződésben való törvényi szabályok feltüntetésével is.

Arra is van lehetőség, hogy a magánokiratban megkötött bérleti szerződés alapján tegyen a bérlő kötelezettségvállaló nyilatkozatot, vagy akár a teljes bérleti szerződés belekerüljön egy ilyen nyilatkozatba. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, az ún. kiköltözési, vagy kiürítési nyilatkozat abban nyújt segítséget, ha a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követően sem hajlandó elhagyni az ingatlant. Azonban akár a bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás is belefoglalható, így az ingatlan kiürítése mellett az esetleg elmaradt bérleti díjkövetelésre is végrehajthatóvá válik.

Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál, vagy kérdésed van, írj a vhinfoblog[kukac]gmail.com e-mail címre, vagy a blog facebook oldalán, esetleg itt a hozzászólásoknál.

Illusztráció: pexels.com