A fizetési meghagyás elleni jogorvoslat az ellentmondás. Lényegében ezen az úton lehet vitatni a kibocsátott fizetési meghagyásban foglaltakat, akár részben, akár egészben.

Ellentmondásra a fizetési meghagyás átvételétől számított 15 napon belül van lehetőségünk. Fontos, hogy a törvény napokat ír, tehát igen, beleszámít a hétvége és az ünnepnap is.

Az ellentmondás előterjesztésére több lehetőségünk is van. Természetes személyként talán a legegyszerűbb, ha az fmh-t kibocsátó közjegyzőnek postai levélben megküldjük írásban az ellentmondást tartalmazó nyilatkozatunkat. Ezen túlmenően megbízhatunk ügyvédet, akinek van hozzáférése az elektronikus fizetési meghagyásos felülethez, vagy végső soron bármely közjegyzőnél szóban is előadhatjuk. Nem természetes személyként, tehát akik elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, csak az elektronikus fizetési meghagyásos rendszeren keresztül nyújthatnak be ellentmondást. Nekik a legegyszerűbb módja, ha ügyvédet bíznak meg ezzel, hiszen normál esetben nincs hozzáférésük ehhez a rendszerhez (minősített elektronikus aláírás szükséges hozzá, melyre egyéb esetben nem feltétlenül van szüksége egy cégnek/szervezetnek). Na de lássuk hogyan is működik az ellentmondás a gyakorlatban.

Természetes személyként a legegyszerűbb, ha postai levélben megküldjük azt a közjegyzőnek. A saját biztonságunk érdekében, hogy ellenőrizhető legyen a címzetthez való megérkezés, célszerű tértivevényes levélként feladni. Fontos hogy annak a közjegyzőnek küldjük meg, aki a fizetési meghagyáson szerepel, mint eljáró közjegyző. Igen, tudom hogy a fizetési meghagyás borítékán a MOKK szerepel feladóként, de ez csak a központosított postázás miatt van, ezért ne a kamara részére küldjük meg válaszunkat. Ugyan ez esetben s eljut az eljáró közjegyzőhöz, de csak jelentős késéssel, ami azt jelentheti, hogy kifutottunk a határidőből. Ugyan is ha postai úton küldjük meg az ellentmondásunkat és azt az eljáró közjegyzőnek címeztük (tehát neki is adtuk fel) akkor az ellentmondásunk benyújtásának dátuma az a nap, amikor mi azt postára adtuk, függetlenül attól, hogy az ténylegesen mikor is érkezik meg a közjegyzőhöz. Míg abban az esetben, ha a MOKK-nak küldtük meg, az előterjesztés napja az lesz amikor az ténylegesen megérkezik a közjegyzőhöz, akár napokkal a nyitva álló határidő után. Ha pedig az ellentmondás elkésett, azt a közjegyzőnek vissza kell utasítania, az fmh pedig jogerős lesz. Van aki szeret játszani a határidőkkel és egyfajta időhúzásként, hogy a lehető legtöbb időt nyerje, kivár a határidő utolsó napjáig, és akkor adja postára. Hiába csak napokkal később esik be a levél a közjegyzőhöz, ha a fentieket megtartotta a Kötelezett, akkor határidőben érkezettnek számít az ellentmondása.

Ha úgy döntünk ügyvédhez fordulunk, akkor ő leírja a mi nyilatkozatunkat – prudens ügyvéd esetén még arra is veszi a fáradtságot, hogy a Pp. szabályait megtartva egy rendes beadványt szerkeszt a pénzünkért – és azt rögzíti az fmh rendszerben. Ekkor azonnal megérkezik a beadvány az eljáró közjegyzőhöz.

Amennyiben úgy döntünk, hogy mi szóban szeretnénk előadni nemtetszésünket az fmh-val szemben, úgy bármelyik – igen bármelyik – közjegyzőhöz ha elmegyünk, igazoljuk magunkat (személyi igazolvány, lakcímkártya) és megmondjuk neki az ügyszámot – érdemes magunkkal vinni a fizetési meghagyást -, akkor ő készít egy jegyzőkönyvet, amiben belefoglalja a nyilatkozatunkat és rögzíti az fmh rendszerben, ami ugyan csak azonnal megjelenik az eljáró közjegyzőnél.

Fontos, hogy az ellentmondás előterjesztése díjmentes! Ezt azért fontos kiemelnem, mert bármilyen fizetési kedvezmény iránti kérelem díjköteles, továbbá az fmh „nagytestvére”, a bírósági meghagyás esetén az ellentmondás ugyan úgy díjköteles.

Na de mit is írjak az ellentmondásba?

Az ellentmondás tartalmára nincs külön előírás – leszámítva talán csak azt, hogy egyértelműen derüljön ki belőle, hogy az egy ellentmondás -, így a beadványokra vonatkozó általános szabályok az irányadóak. Mivel az Fmhtv. (2009. évi L. tv.) erről külön nem rendelkezik, ezért a Pp. (2016. évi CXXX. tv.) erre vonatkozó szabályait kell elővennünk, melyek a következők:

„A beadványon fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát, a folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is. Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a beadványokon azokat is fel kell tüntetni.” (Pp. 114.§ (1) bekezdés)

Ez fizetési meghagyásos eljárásban nagyságrendileg azt jelenti, hogy egyrészt fel kell tüntetnünk az ellentmondásunkban az eljáró közjegyző nevét és címét, érdemes az ügyszámot, továbbá a Jogosult és a Kötelezett nevét és címét – ezt mind megtaláljuk a fizetési meghagyáson -, majd leírjuk, hogy milyen számú ügy kapcsán mit szeretnénk nyilatkozni. Végül keltezéssel látjuk el és aláírjuk. A beadványokra általánosan irányadó, hogy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratként kell benyújtanunk. Ez azt jelenti, hogy vagy az egészet saját kézzel írjuk és aláírjuk, vagy ha nem saját kézzel írtuk – tehát valaki leírja helyettünk, vagy begépeltük és kinyomtattuk, stb… - akkor aláírjuk és két tanú igazolja, hogy előttük írtuk az alá, vagy az aláírást sajátunknak ismertük el. A tanúk az aláírásunk alatt aláírják, ráírják a nevüket és a címüket. A tartalmi részben már teljesen rád van bízva, hogy mennyire mész bele az ellenérveid felsorolásába. ha csak annyit írsz bele, hogy az ilyen meg ilyen ügyszámú fizetési meghagyással szemben ellentmondással élek, már elég a közjegyzőnek. Tehát indokolni nem kell. Azt majd a bíróságon, ha a Jogosult úgy dönt benyújtja a keresetlevelet.

Mindezektől függetlenül, a gyakorlatban a közjegyzők tisztában vannak azzal, hogy sajnálatosan a magyar honpolgárok jogi képzettsége kellőképpen alacsony ahhoz, hogy ezek az „általános érvényű” szabályok ne legyen meg a köztudatban, így nagy általánosságban elmondható, hogy ha a beadványból kiderül az ügy, a Kötelezett személye, meg az hogy ellentmondással kíván élni, akkor elfogadják és nem fognak szőrözni, de mivel a közjegyzői szakma sem homogén, jobb biztosra menni.

Alább találtok egy példa ellentmondást:

 XYZ közjegyző

XYZ közjegyző címe

FMH ügyszáma (pl.:11111/Ü/30000/2024)

Alulírott GIPSZ JAKAB (születési hely, idő, anyja neve, címe), mint Kötelezett, az ellenem BETON AURÉL (címe) Jogosult által indított „FMH ügyszáma” számú fizetési meghagyás ellen a törvényes határidőn belül ellentmondással élek, az abban foglalt teljes követelést és annak járulékait mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatom.

Kelt, FIZESSFALVA, 2024.01.01.

GIPSZ JAKAB aláírása

Ha nyomtattuk, gépeltük akkor ide még kell a két tanú neve címe, aláírása (Előttünk, mint tanúk előtt.).

 Túlgondolni nem szükséges, már ez elég a perré alakuláshoz, inkább arra figyeljünk, hogy alakilag legyen megfelelő (tehát legyen benne minden, mint a példában).

 Sokan esnek abba a hibába, hogy átveszik a fizetési meghagyást, de vagy el sem olvassák, vagy elolvassák de nem értik és segítséget nem kérnek, vagy csak látja hogy olyan cég a jogosult – általában követeléskezelő – akivel neki aztán soha nem volt semmiféle szerződése, így csak bedobja a fiókba és nem törődik vele. Aztán meglepődve tapasztalja, hogy pár hét múlva már a végrehajtó kopogtat, hogy „Csókolom jöttem a bútorokért…”. Az, hogy nem kötöttél szerződést egy céggel – kifejezetten követeléskezelővel – az még nem jelenti azt, hogy ő ne követelhessen rajtad valamilyen más céggel kötött szerződésedből eredő tartozást. Ezt hívják engedményezésnek (külön cikkben írok majd róla részletesen). Azért fontos ezt itt, az ellentmondásnál megemlítenem, mert például az nem lesz releváns indok a bíróság előtt, hogy én vele nem is szerződtem, miért követeli tőlem a telefonszámlát, ha azért mondtál csak ellent, mert vele te nem szerződtél. Általában az engedményezés ténye kiderül a fizetési meghagyásból, így tessék szépen végigolvasni. Az információ fontos, a tudás hatalom.

Örök érvényű tanácsként tudom megfogalmazni mindenkinek, hogy akármilyen levélről is kap értesítést, azt vegye át. Főleg ha közjegyzőtől, vagy a MOKK-tól érkezik. Attól, hogy nem veszed át, és „nem kereste” jelzéssel visszamegy, az eljárás ugyan úgy folyik tovább, mint ha átvetted volna, de legalább tudomásod sem lesz róla, hogy milyen eljárás is folyik és miért. Amiről nem tudsz, az ellen nem is tudsz tenni. Tessék szépen átvenni a leveleket és tessék szépen elolvasni. Ha meg nem sikerül megérteni teljesen, nyugodtan lehet telefonálni és megkérdezni a közjegyzőt, elmenni ügyvédhez, baráthoz, ingyenes jogsegélyre. A passzivitás és nemtörődöm hozzáállás sokba kerülhet a végén.

Illusztráció: pexels.com