Sok tévhit kering akörül, hogy ki mivel és hogyan is felel egy adott ügyletben. Azért azzal tisztában szoktunk lenni, hogy az adós az, kinek fizetnie kell, de a többi pozíciónál már eléggé sok a „téveszme”.

Na de csak szépen sorjában. A címben is megtalálható ún. szerződéses pozíciók általában véve hitel/kölcsön szerződések esetén jönnek elő és gyakran több ilyen pozíció is szerepel a szerződésben, van olyan személy aki akár egyszerre többet is hordoz belőle. A bemutatás során egy kölcsönszerződést veszek alapul, mert a legtöbben azzal azért találkozunk. Számos más típusú, valamilyen kötelezettség teljesítésére vonatkozó szerződésben is előkerülhetnek ezen pozíciók, de most nem akarom bonyolítani a magyarázatot. Az adós lesz az a személy, aki (főadósnak is szokás nevezni, bár ez csak névbeli különbség) igényelte az adott hitelt. Neki az elsődleges kötelezettsége, hogy az igénybe vett összeget a szerződés szerint visszafizesse. Ha ennek nem tesz eleget, a tartozásért teljes vagyonával felel. Ez alól nincs kivétel. Ne essünk abba a hibába, hogy kötünk pl.: egy ingatlanvásárlási szerződést, amelynek a biztosítéka lesz a megvásárlandó ingatlan, és azt feltételezzük, hogy így, ha baj van a bank csak ezt az ingatlant viheti. Frászt. Azt az ingatlant fogja könnyen vinni a bank, meg az adós minden más vagyonát is, amíg a tartozás nem került rendezésre. Tehát minden ingóságot (széket, ágyat, autót, ruhákat stb.) meg minden más ingatlant is. (Ne ijedjünk meg, az csak lehetőség, a banknak nem érdeke tönkre tenni az adósát, hiszen akkor lehet hogy sohasem térül meg a követelése, meg a törvény is tartalmaz korlátokat.) A lényeg, hogy attól, hogy csak egy ingatlanunk van fedezetként bevonva az ügylet mögé, de adósok vagyunk, akkor gyakorlatilag minden vagyonunkkal felelünk az esetleges tartozásokért.

Az adóstárs az a személy, aki ugyan úgy felel mint az adós. Mindössze azért „társ” mert nem ő az elsődleges igénylő. Még abban az esetben is, ha együtt igénylik a hitelt (pl.: házastársak) akkor is az egyikőjük adós lesz, a másik adóstárs. Amíg adós csak egy lehet (elvben és elnevezésben) addig adóstársból bármennyi. Az adóstárs azt vegye figyelembe, hogy nincs sorrendiség. Előbb nem az adóson fogják követelni a tartozást, aztán majd megyünk tovább. Továbbá, ha az adóstárs már fizetett, akkor őt hagyják már békén és az adóst sanyargassák. Ez sajnos nem így működik. A hitelező mindig az után fog menni, aki tud fizetni. Ha az adóstársnak van munkabére, az adósnak meg nincs, értelem szerűen az adóstárson hajtanak végre. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelnek a tartozásokért. Ez nem azt jelenti, hogy egyenlő arányban, hanem azt hogy mindegyikük az egész tartozásért felel, vagyis bármelyikőjüktől követelhető az egész. Akár egyszerre mindannyiuktól. Ezt a hitelező gyakran meg is teszi, hiszen így térül meg a leggyorsabban. A hitelezőt nem érdekli, hogy ki mennyit fizetett. Az, hogy az adós és adóstársak ténylegesen mennyit fizettek meg a tartozásból az ő ún. belső jogviszonyukban lehet irányadó. Ezt úgy kell érteni, hogy az általános igazságosság elve szerint ugye mindenki egyenlően kell, hogy feleljen a tartozásért, így ha pl.: A megfizette a tartozás 70%-át, B a 10%-át, C meg a 20%-át, akkor A elszámolási igénnyel léphet fel B és C ellen, meg C is B ellen, de ennek már közvetlenül nincs „köze” a hitelezőhöz. Összességében elmondható, hogy az adós és az adóstárs között nincs különbség, mindketten (egyetemlegesen) a teljes vagyonukkal kötelesek helytállni.

Fontos, hogy ha már hitelszerződést vettem alapul, akkor kiemeljem, hogy az adós és adóstárs köteles teljesíteni a törlesztőrészleteket, míg a kezes, vagy a zálogkötelezett csak akkor kerül olyan helyzetbe, hogy teljesítenie kelljen, ha az adós/adóstárs már nem tud teljesíteni.

A kezes és a zálogkötelezett tipikusan biztosítéki pozíciók. Vagyis valamilyen kötelezettség biztosítását vállalják, mégpedig oly módon, hogy ha az adós/adóstárs nem teljesít – vagy leginkább nem tud teljesíteni – akkor helyette ők fognak. Fontos kiemelni, hogy a kezes és a zálogkötelezett között már igenis jelentős különbségek vannak. Nézzük először a kezest. Lényegében kétféle kezességet tudunk megkülönböztetni; van a kezes és az ún. készfizető kezes. A kezes arra vállal kötelezettéget, hogy ha az adós nem teljesít, akkor helyette ő fog. Vagyis, ha az adós nem akar, vagy nem tud fizetni akkor bizony a kezesnek kell. Vagyis ha a kezest a hitelező teljesítésre szólítja fel, akkor bizony neki fizetnie kell. Ő is a teljes vagyonával felel. Fogyasztói kezesség esetén – vagyis amikor magánszemély vállal kezességet – a kezességet alapító szerződésben fel kell tüntetni azt a legmagasabb összeget, ameddig a kezes helytállni köteles. Ha a tartozás ennél az összegnél magasabb, a kezes akkor is csak maximum addig kell hogy teljesítsen. Elsőre azt mondhatnánk, hogy nem túl nagy a különbség a kezes és az adós között. Pedig a kezes rendelkezik néhány előnnyel. Egyrészt őt előre tájékoztatni kell, ha az adós határidőben nem teljesít. Másrészt a kezes kérheti, hogy előbb az adóssal/adóstásakkal szemben kezdjék meg a végrehajtást, harmadrészt pedig csak akkor köteles teljesíteni, ha erre kifejezetten felszólították. A kezes mindaddig nem köteles fizetni, tehát, amíg őt erre fel nem szólította a hitelező, de még ekkor is, megtagadhatja a fizetést, arra hivatkozva, hogy először az adóssal szemben próbálják meg behajtani. Azonban ez csak időlegesen lehet megoldás, hiszen ha az adós nem tud fizetni, akkor előbb utóbb a kezesnek kell. A kezes esetében ezt hívják a sortartás kifogásának. Addig a kezes nem köteles teljesíteni, amíg az adóssal/adóstárssal szemben a végrehajtás nem eredménytelen. A készfizető kezes helyzete egy fokkal kedvezőtlenebb, mint a kezesé. A készfizető kezest ugyanis nem illeti meg a fentebb említett sortartás kifogása, vagyis ő nem követelheti a hitelezőtől, hogy előbb az adóson követelje a tartozást. A készfizető kezes az adóssal egysorban felel. A készfizető kezes lényegében adóstárs azzal, hogy csak külön felhívásra kell fizetnie. Végrehajtás elrendelésekor általában a hitelező az adóssal és adóstárssal egyidőben kéri a kezes ellen is a végrehajtást, ha ő sem teljesített. 

A zálogkötelezett helyzete már jelentősen eltérő az előzőekben leírt pozíciókhoz képest. Most attól tekintsünk el, hogy az adós sok esetben külön zálogkötelezett is. A zálogkötelezett arra vállal kötelezettséget, hogy ha az adós határidőben nem teljesít, akkor a zálogtárgyból a hitelező – zálogjogosult – kielégítést nyerhet. Vagyis a zálogkötelezett tűrni köteles, hogy a zálogtárgyat (ez ugye lehet ingó vagy ingatlan) eladják, és a zálogjog erejéig – a meghatározott összegig – a hitelező az értékét megtartsa, vagy a zálogkötelezett megfizeti a zálogösszeget a hitelezőnek, és akkor a zálogtárgy mentesül. Amikor egy vagyontárgyon zálogjogot alapítanak, meg kell határozni azt az értéket, amit a zálogtárgy biztosít, vagyis hogy meddig kereshet megtérülést a zálogtárgy értékéből a zálogjogosult. Biztosan feltűnt már, hogy pl.: ingatlanzálog esetén, a 10 m Ft. hitelt 12 m Ft összegű jelzálog biztosítja. (A nagyobb összeg általában azért van, mert a bank olyan kedves, hogy felkészül arra is, hogy az esetlegesen meg nem fizetett kamatokat is behajthassa; már nagyon leegyszerűsítve.) Ez azt jelenti, hogy ha minden elromlik és a hitelező élni akar zálogjogával, akkor maximum 12 m Ft értékig térülhet az ingatlan eladásából. Fontos, hogy aki csak zálogkötelezett, az kizárólag a zálogtárggyal felel, más egyéb vagyonával nem.

Hogyan is működik a zálog? Tételezzük fel, hogy csak zálogkötelezettek vagyunk. Egy ingatlan a zálogtárgy. A zálog összege 10 m Ft. Jön a hitelező, és közli, hogy az adós nem fizetett, a szerződést felmondta, és most érvényesíteni kívánja a zálogjogát, értékesíteni fogja az ingatlant. A követelése legyen 12 m Ft. Az ingatlant sikerül értékesíteni 20 m Ft-ért. Hiába van 12 m Ft követelése a hitelezőnek, csak 10 m Ft a zálogjoga összege, így ő annyit kap a befolyt eladási árból, a maradék 10 m Ft a zálogkötelezettet illeti. A hitelező fennmaradó 2 m Ft követeléséért a zálogkötelezett nem felel. Ha az ingatlan csak 5m Ft-ért kerül eladásra, akkor ez az 5 m Ft megy a hitelezőnek, a zálogkötelezett semmit sem kap, de a kötelemből ugyan úgy szabadul, mint az első esetben. Ilyen szempontból mindegy mekkora a zálogjog összege, a megtérülés a zálogtárgy tényleges (piaci) értékén fog bekövetkezni, aztán ettől függően vagy a zálogkötelezettnek is marad valami, vagy nem, de mással ő nem felel, csak a zálogtárggyal.

Mi értelme az adós vagyontárgyain zálogjogot alapítani? Sok esetben, főleg ingatlanhiteleknél a hitelező nem elégszik meg azzal hogy van neki adósa, az adós egy vagy akár több ingatlanára is, a hitel fedezetéül zálogjogot alapít. Mi értelme ennek ha úgy az adós a teljes vagyonával felel? Az, hogy a vagyont el lehet adni, el lehet ajándékozni, fel lehet élni. Azonban a zálogjoggal terhelt dolgot nehéz eladni – kell hogy találj olyan „marhát” aki terhelten megveszi -. Továbbá a zálogjognak van egy olyan kellemetlen tulajdonsága, hogy a zálogtárgyhoz tapad. Nem érdekli, hogy ki a zálogtárgy tulajdonosa. Sokan próbáltak meg menekülni az adósságtól úgy, hogy a fedezetül szolgáló ingatlant oda ajándékozták a gyermekeiknek, aki nem voltak részesei a hitelnek. Aztán csodálkoztak, hogy a végrehajtó mégis jön és árverezi a házat. Ez pontosan azért lehetséges, mert ha egyszer a zálogjog rajta van az adott dolgon, az mindaddig rajta marad, amíg a zálogjogosult hozzá nem járul a törléséhez, vagy a bíróság nem törli. Mindegy, hogy a zálogtárgy hányszor cserélt gazdát, a zálogjog végrehajtható. Így a hitelező ezért tesz zálogjogot az adós bizonyos vagyontárgyaira, hogy biztosítsa hogy a fedezete fennmaradjon, ne csak addig álljon rendelkezésre, amíg folyósítja a hitelösszeget. 

Remélem sikerült érthetően összefoglalnom a lényegét a felsorolt pozícióknak. Eléggé távlati csak az irományom, de ez a lényege, ha ezt ismerjük, már nem adnak el minket. Természetesen számos részletszabály van, főként a kezességre és a zálogjogra. Ha van rá igényetek, szívesen belemegyek részletesebben, de addig is a hozzászólásokban, vagy e-mailben (vhinfoblog[KUKAC]gmail.com), vagy a facebook oldalon kérdezzetek, kérjetek bátran. Szívesen fogadom ötleteiteket, hogy miről olvasnátok szívesen a témában.