A kiürítési-, vagy kiköltözési nyilatkozat segít a makacs, távozni nem hajlandó bérlőkkel szemben. Ugyan a bérleti szerződés rendszerint tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, sok fejfájástól és még több kártól, költségtől tud minket megkímélni a közjegyző közreműködése.

Hazánkban, különösen így a nyár végén, ősz elején az egyetem kezdetén észrevehetően megélénkül a lakásbérbeadási piac. A trend egyre inkább abba az irányba mutat, hogy egyre többen fordulnak közjegyzőhöz bérleti szerződésükkel. Na de minek? Az értelme abban rejlik, hogy míg a lakásbérleti szerződés, mint magánokirat, csak bírósági úton érvényesíthető – legyen szó akár az elmaradt bérleti díjról, akár a távozni nem szándékozó ...

Mint minden polgári eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárásban is létezik költségkedvezmény. Ennek oka az, hogy az is tudja jogait érvényesíteni, aki nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a felmerült költségeket, díjakat meg tudja előlegezni, ki tudja fizetni. Azonban éppen ezért, a szabályozás szigorú is, hogy ténylegesen csak erre rászoruló élhessen vele.

Jogilag fontos, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban az ilyen kedvezmény neve személyes díjfeljegyzési jog. Ennek azért van jelentősége, mert míg a „kedvezmény” értelmezhető úgy, hogy azt egyáltalán nem kell megfizetni, addig a díjfeljegyzés egyértelműsíti, hogy ezt csak az eljárás megindításakor nem kell megfizetni. A díjfeljegyzési jog terjedelmét tekintve lehet ...

Mire alkalmas? Miben segít? Van értelme erre költeni? Kérdések hadát tudjuk feltenni ezzel kapcsolatban, de kevésre kapunk csak egyértelmű választ. A mai cikkben igyekszem bemutatni nagyvonalakban, hogy miért is jó, ha van a birtokunkban egy közjegyzői okirat, akár jogosultak, akár kötelezettek vagyunk. Na de kezdjük az elején.

Hogyan jön a közjegyzői okirat a végrehajtáshoz? Egyszerűen. A közjegyzői okiratok, bizonyos tartalmi követelmények teljesítésével közvetlenül elláthatóak végrehajtási záradékkal. A közvetlenül-t úgy kell érteni, hogy bírósági, peres eljárás nélkül.

Mik azok a követelmények, amiknek meg kell felelnie, hogy végrehajtható legyen? A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LII. törvény (Vht.) ...

Meddig tart amíg elrendelik a végrehajtást? Mennyi idő amíg a pénzemhez jutok? Az idő fontos szempont egy követelés érvényesítése esetén. Nem mindegy, hogy pár nap alatt a pénzünkhöz juthatunk, vagy hónapokig, évekig kell küzdenünk érte. Az, hogy egy végrehajtási eljárás mennyi ideig tart, nem igazán tudjuk befolyásolni, hiszen ez az adós fizetőképességétől és vagyonától függ igazán. Azonban azt az időt, amíg eljutunk a végrehajtásig, már igen is tudjuk befolyásolni.

Alapvetően három útja van egy pénzkövetelés érvényesítésének. Fizetési meghagyás, közjegyzői okiraton alapuló végrehajtás, vagy bírósági per. Ezek az eljárások a maguk sajátosságaira tekintettel igen különböznek az időfaktor tekintetében is.

Ha ...

S ok tévhit kering akörül, hogy ki mivel és hogyan is felel egy adott ügyletben. Azért azzal tisztában szoktunk lenni, hogy az adós az, kinek fizetnie kell, de a többi pozíciónál már eléggé sok a „téveszme”.

Na de csak szépen sorjában. A címben is megtalálható ún. szerződéses pozíciók általában véve hitel/kölcsön szerződések esetén jönnek elő és gyakran több ilyen pozíció is szerepel a szerződésben, van olyan személy aki akár egyszerre többet is hordoz belőle. A bemutatás során egy kölcsönszerződést veszek alapul, mert a legtöbben azzal azért találkozunk. Számos más típusú, valamilyen kötelezettség teljesítésére vonatkozó szerződésben is előkerülhetnek ezen pozíciók, de most nem akarom bonyolítani a ...

A végrehajtások során, különösen jogszabályi szinten számos fogalommal találkozunk, melyek jelentése sokszor nem egyértelmű. Azért fontos ezek jelentésének tisztázása, hogy tudjuk kire vonatkozik az adott szabály, illetve kihez kell fordulnunk az esetleges jogorvoslatainkkal, kifogásainkkal.

A teljesség igénye nélkül, igyekeztem összeszedni azokat a kifejezéseket, fogalmakat, melyek gyakorta előfordulnak és tapasztalatom szerint problémát jelent az értelmezésük.

Fontos például megkülönböztetnünk a kifogást és a jogorvoslatot. A jogorvoslat kifejezés lényegében a teljes jogrendszert, minden jogágat átható kifejezés, amely egy adott döntéssel szemben jelenthet orvoslást. Ezeket a jogorvoslatokat rendszerint jól körülhatárolt, ...

Az előző fmh cikkben a rendkívüli ellentmondás kapcsán érintettem a kézbesíti fikciót. Lássuk most ezt a jogintézményt részletesebben.

Kézbesítési fikció beálltára akkor kerül sor a polgári eljárásokban, legyen az peres vagy nemperes, ha a bármilyen kézbesítést igénylő küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz.

(A polgári eljárásokban alapvetően kétféle „postázási mód” lelhető fel. Az egyik a kézbesítés , ami azt jelenti hogy tértivevényes küldeményként került megküldésre, vagyis pontosan megállapítható, hogy mikor adták fel, a posta mikor próbálta meg kézbesíteni – hivatalos irat esetében ezt kétszer is kötelessége a postának -, illetve mikor vették azt át, vagy küldték vissza a ...

Kevesen tudják, de a fizetési meghagyással szemben néhány esetben megilleti a kötelezettet egy második ellentmondási lehetőség.

A fizetési meghagyás a kézbesítésétől számított 15 nap elteltével jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz, ha nem érkezik ellentmondás. Ez az alap eset, hiszen ilyen esetben a kötelezett átvette a fizetési meghagyást és eldönthette, hogy elismeri-e, vagy sem a követelést. De mi a helyzet, ha a kötelezett azt valamilyen okból nem veszi át?

Vannak olyan emberek, akik attól a hittől vezérelve, hogy ha nem veszem át akkor nem lesz kézbesítés, akkor nem lesz jogerős se, meg majd mondhatom hogy engem nem kerestek, nem értesítettek, nem veszik át a követeléskezelők, bankok, bíróságok, vagy közjegyzőktől ...

A fizetési meghagyásos és azok végrehajtására irányuló eljárásokban már maga az ügyszám is árulkodó, fontos információkat hordoz. Nézzük meg hogyan is épül fel az ügyszám.

12345/Ü/30123/2024

Az ügyszám a fenti példának megfelelően épül fel minden esetben. Ez nevezhető az alap ügyszámnak. Minden ezt követő /1, /2, /3 stb., végződés már az ügyben keletkezett konkrét irat sorszámára utal. Ezt szokták úgynevezett „perszámnak” is nevezni. Na de csak szépen sorjában.

Az első 5 számjegy mindig az adott, eljáró közjegyző székhelykódja. A Magyar Országos Közjegyző Kamarának (MOKK) van egy közjegyzőkereső alkalmazása a honlapján, melyet az alábbi linken lehet elérni:

https://start.mokk.hu/kozjegyzokereso.html#x

...